Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Gernot Nussbächer: Adalékok Brassó város és környéke közigazgatási történetéhez a XVI. század végéig
298 Gernot Nussbächer: Adalékok Brassó város és környéke... földön laktak és jobbágyságban voltak. A Szász Egyetem területén sok román lakosok is voltak, de azoknak nem volt politikai jogok. A Szász Egyetem alakulása 1486-ban azzal végéhez jött, hogy Mátyás király akkor az „Andreanum” nevezett kiváltságlevelet, melyet II. András király csak a szebeni szászoknak 1224-ben adott, az egész kiváltságos erdélyi szászok számára megerősített.35 A Szász Egyetem keretében, Brassó város és vidéke aktív részt vett képviselők által, de sok tekintetben megtartott közigazgatási autonómiát, mely volt alapítva a gazdasági erejére. Ez vezetett az idők folyamán és ellentmondásokra, de a Szász Egyetem volt egy megfelelő keret ezeknek elsimításának. A középkori Erdélyben, mint autonóm vidék, Brassó küldött képviselőit az erdélyi országgyűlésekre, részt vévén az úgy nevezett „Szász Nemzet”-ben az országgyűlés keretében, már a Szász Egyetem megalakulása előtt. De Brassó nem vett részt az első Unio trium nationum szerződésnél 1437-ben,36 37 csak a második uniónál 1459-ben 0*7 Brassó vidék is jelen volt.’ A XV-ik század második felében, Brassó város lett földesúr vagy földbirtokos, mely tény szélesített a város közigazgatási feladatokat. 1462-ben a volt városi bíró Petrus Gref adományozta a városnak Újfalu és Komlos birtokokat,38 1 471-ben pedig Brassó nyer Sárkány és Parró birtokokat a kereskedelmi út mellet, mely a Barnaságból a Fogaras vidékre vezetett.39 A város legfontosabb szerzeménye volt a törcsvári uradalom, mely 1498-ban került Brassó zálogbirtokba. Úgy a legfontosabb kereskedelmi út Erdélyből Havasalföldre Brassó ellenőrzése alá került.40 A XV-ik század végén a százatyák (communitas centumvirorum) intézmény létesült Brassóban. Ez száz férfiből állt, mint 25 minden városnegyedből, melyek voltak kinevezve a városi tanácstól. A százatyák választották a városi főtiszteket, a bírót és a folnagyot, azután kellet beleegyezni azok a tanácsosokkal, melyek ezek kettő 35 Urkundenbuch, VII, Nr. 4623, 412 - 413 old. 36 Urkundenbuch, IV, Nr. 2293, 638 - 640 old. 37 Urkundenbuch, VI, Nr. 3198, 64 - 68 old. 38 Urkundenbuch, VI, Nr. 3296, 127-128 old. 39 Gernot Nussbächer, Posesiunile orasului Brasov ín Tara Fägärasului ín secolele XV - XVII, in: Anuarul Institutului de Istorie si Arheologie din Cluj-Napoca, XXIV., Cluj-Napoca 1981,325 old. 40 Gernot Nussbächer, Contributii la istoricul cetätii Bran si a domeniului ei in secolele XIV - XV, in: Muzeul Judetean Brasov, Cumidava IX (partea I), Brasov 1976, 30- 31 old.
