Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Gernot Nussbächer: Adalékok Brassó város és környéke közigazgatási történetéhez a XVI. század végéig
Vármegyék és szabad kerületek 299 választották vagy inkább kinevezték, hogy az év folyamán velük dolgoznak. A százatyák tagokat pedig az egyik vagy másik halál után a városi tanács nevezte ki, a száz szám kiegészítéséig azok a városi polgárokból, melyek kiképzés és tapasztalat szerint tudták hozzájárulni a közös ügyek jó menethez. A százatyák részt vették városi statútumok határozásánál és feladatuk között volt a városi számadások ellenőrzése is. A százatyák először 1495 szerepelnek,41 de lehetséges hogy azelőtt is más szervezésben működtek mint „község”, ahogy előfordulnak az 1491. év városi védszabályzatban.42 43 A XVI. század elejétől Brassó város közigazgatását jobban lehet ismerni, mert több levéltári anyag maradt fenn ebből az időből. 1504-től kezdődik az adósok könyve (Registrum debitorum civitatis), 1506 nyitották a város jövedelmi könyvet (Liber proventuum). 1504-ből a törcsvári uradalom számadási könyvek is kezdenek, melyeket a két a tanácsosokból kinevezett várnagy (castellani) vezette.44 A közös építkezésekre ügyeltek két „sáfár” (procurator), melyek először 1476- ban vannak említve.44 Ezek a városi alkalmazottoknak fizetését is fizették minden negyedévben. A legrégibb máig fennmaradt sáfárszámadás 1520-bol kiderül, hogy akkor ezek voltak: három kapuőr, egy muskétás mester (balistarius), egy ágyúmester (bombardarius), egy fegyvermester (politor armorum), az egyház orgonása és harangozója, a városi és a bertalani iskola rektorai, egy káplán.45 Ahogy már fennebb mondtunk, a folnagy (villicus) volt a város és a vidéke gazdasági vezető. Az ő vezetése alatt szedték be az adókat. Brassó vidék volt beosztva száz adóegységbe, melyből a városra 37 jöttek, a vidék helységekre pedig kettő és kilenc adóegység között.46 Brassó városban az adó volt felosztva egy kulccsal „lotones”- re a lakosokra.47 A folnagy összegyűjtött a város birtokai adókat és jövedelmeit is, a törcsvári uradalomból, Sárkányból és Parróbol, Barcaújfaluból, úgy mint Zernyestböl és Tohánybol, melyek a Brassói egyház birtokai voltak, de a városi tanács által izgatott. A folnagy 41 G. E. Müller, Sühle und Distrikte als Unterteilungen der Siebenbürgisch Deutschen Nationsuniversität, Hermannstadt 1941, 76 old. 42 Maja Philippi, Die Bürger von Kronstadt, 26 old. 43 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt, I., Kronstadt 1886, 174, 177, 82 old. 44 ibidem, III., 793 old., 794 (1478), 795 (1479) 45 ibidem, I., 229, 300 és 500 old. 46 ibidem, I., 255 old. 47 ibidem, III., 636 - 637 old.
