Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
26 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon fogott bírói ítéleteket örökítenek meg, vagy a király által delegált bí- rákkal találkozunk, semmiképpen sem a spontán, alulról jövő kezdeményezés nyomán szervezkedő megyei nemesség saját bíráival, akik valamiféle ellensúlyt képviseltek volna az ispánokkal szemben.21 Egyetlen forrásunk sem tudósít a tatárjárás utáni évtizedekből arról, hogy az ispánokkal szembeni zavargásokra került volna sor. Ez egyébként is elképzelhetetlen lett volna. Soha olyan erőt nem tudtak maguk mögött megyésispánok, mint épp ekkor, amikor oligarchikus hatalmukat kiépítették. Az, hogy az ő befolyásukat néhány megyebéli szerviens „partizánakciójával” csorbítsa, felért volna egy öngyilkossággal. A szolgabíró (iudex nobilium, a kora újkortól csak egyszerűen iudlium) név használata csak attól kezdve jogosult, hogy állandó bírótársként részt vettek a megyei törvényszéken. A szó etimológiája a szolgáló, azaz segítő bíró szóra megy vissza, azaz azt a személyt jelenti, aki az ispánnak szolgál a törvényszéken. A régebbi történeti irodalomban megtalálható iudex servientium, azaz „szerviensek bírája” eredeztetés hibás, e latin kifejezés a forrásokban alig található meg.22 Szolgabíró léte elképzelhetetlen sedria nélkül, a sedriát pedig elvileg az ispán, a gyakorlatban az alispán tartotta. Nem véletlenül említettük a megyei változások közt első helyen a szolgabírói intézmény létrejöttét. Hagyományosan minden egyes megyében a szolgabírók első felbukkanásától számítjuk a megye nemesi korszakának kezdetét.23 Az első fennmaradt szolgabíró említésünk egy későbbi néven alsó-szlavóniainak nevezett megyéből, valójában zsupániából, Orbászból származik 1273-ból, ezt követi Baranya egy 1270-es évek végi adattal, majd Bodrog 1280-nal. Bihar megyében 1299-ből maradt fenn a szolgabírák első említése.24 21 Zsoldos Attila: Vármegyei ügyek. Buksz 1994. 22 Kubinyi András: Szolgabíró. Magyar Nyelv 1957. Zsoldos Attila: A szolgabírói tisztségnév kialakulásának kérdéséhez. Levéltári Szemle [LSz] 1988. A szerviensek bírái (iudices servientium) kifejezés a magyar forrásanyagban csupán egyetlen, 1332-ből származó Zemplén megyei oklevélből ismert. Anjoukon okmánytár szerk. Nagy Imre Bp. II. 629. Erre az önmagában álló adatra épült az a feltételezés, hogy a szolgabíró név a szerviensek bírájából származik. Holub József: Szolgabíró. Magyar Nyelv 1917.238. 23 ld. Györffy: ÁMTF köteteit 24 Zsoldos Attila: A megye intézménye a 14. sz. második felében, (térkép) In KMTL 488-489. közt
