Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
Vármegyék és szabad kerületek 25 alatt sikerült helyreállítani. A 13. század társadalmi és politikai változásai azonban rövid idő alatt átalakították a megyét. A „nemesi megye” kialakulása Az új típusú megyerendszernek kettő, az előzőtől eltérő sajátossága figyelhető meg:, ♦ a szolgabírák megjelenése az ispánok törvényszékén, a klasszikus értelemben vett megyei törvényszék, a sedria létrejötte ♦ az ispánt addig helyettesítő udvarispánt az ispánnal familiárisi viszonyban álló alispán váltotta fel Mindkét .változás egyetlen folyamatra fűzhető fel: megszűnt a megye addigi alapjaként működő királyi várszervezet, a várszervezet ily módon nem tudott, keretet adni a vármegyének. Az új kereteket, elsősorban az új tisztségviselőket a lassan egységes jogállású rendbe szerveződő nemesség adta. A folyamatot a történészek a 19. század végétől kezdődően hasonlóképpen írták le. A hangsúlyt ugyan különböző jelenségekre helyezték, alapvetően mégis egyetértésre jutottak. Eszerint a 13. századi társadalmi mozgalmak során (pl. Aranybulla) egységesedő és öntudatra jutó „másik Magyarország” „kikényszerítette” a régebbi, avítt rendszer feladását és fellépésük eredményeképpen kialakították „önkormányzati szervüket” és így „beléptek a megye kereteibe”. Ezért nevezzük mindmáig a korábbi rendszert királyi megyének, a most létrejövőt pedig 1848-ig nemesi megyének.20 Időrendben haladva három kérdést kell tisztázni. A zalai szerviensek oly sokat emlegetett 1232-es oklevele nem a megyei ön- kormányzat első említése. Társadalomtörténetileg ugyan nagyon sokat elárul a korról, de szó sincs arról, hogy az ispánoktól független bírói testület, „ősszolgabírák“ • ültek volna Kehidán törvényt. Valójában királyi kiküldött bírák sikertelen tevékenységét örökítette meg az erről fennmaradt oklevél. Hasonló a helyzet a tatárjárás utáni évtizedekből származó, újabban gyakran idézett adatokkal. Ezek vagy egyszerű 20 Az 1. jegyzetben felsoroltakon kívül: Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezése. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XVIII/ 6.) Bp. 1899. Török Pál: A nemesi vármegye megalakulása. Kolozsvár, 1907. Holub József: Zala megye története a középkorban. I. Pécs, 1929. 93,, Hóman Bálint: Magyar történet. Bp. 1935.1. 508. (reprint 1990), Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása. Sz 1942., Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp. 1993. 125.
