Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
276 Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században A szék bírósági szervezete több lépcsős volt. Legalul a íáluszéke állott. A falusbíró és a faluszék az apróbb ügyekben intézkedett, egy forint értékig. Fellebbezni a faluszékéről a királybírókhoz lehetett, illetve a szeredai székre. A faluszéket nem illető ügyekben a vitás kérdéseket a királybírók előtt kellett kezdeni. Ezután következett a szeredai viceszék, majd a derékszék. A szeredai (vice-) szék és a derékszék hatásköre sokáig nem volt világosan körülhatárolva. Ugyanazon pereket akármelyik fórumon lehetett kezdeni. A cirkálásokon hozott ítéletek ellen hasonlóképpen bármelyikre lehetett fellebbezni. A nehezebb ügyek, mint amilyen az örökség kérdése és a gyilkosság volt, a derékszéket illette. Az örökség kérdése azért volt annyira fontos, mert mint „székely örökség” a kato- narendűek anyagi alapjának volt a biztosítéka. Idővel a két szék hatásköre letisztult. Egy ilyen mozzanatra került sor 1631-ben, amikor az október 15-i végzésben több ilyen vonatkozású pontosítást hoztak. Éspedig: „Az királbiro vagy szék eskiittye törvényt teszen, ha melyik félnek ez nem tetszik, apelláljon véle az Zereday zékre [...] Az régi usus szerint, valami nemű causakot az zereday székről Apellácioha nem bocsátottak az derék székre, ezutánis affélét animadvertálván appellácioba ne bocsássák. [...] Az melyek pedig nehezebb causak transmittállyák Zeredábol az Derék zékre. "49 A derékszék legrégebbi ismert említése Marosszéken 1612-ből való ,JSedes Generális”, 1613-ből „Derek szék” megnevezéssel.50 A székely székeken a derékszék másodfokú bíróság volt. Oda rendszerint csak fellebbezni lehetett. Első fokon a viceszéken tárgyalták a peres ügyeket, a per természetétől függetlenül. (Ha azt a széki elöljáró előtt nem kezdték el). Az általános székelyföldi gyakorlattól elüt Marosszék eljárása. Itt bizonyos eseteket csak a derékszék tárgyalhatott. A "nehezebb causák" voltak az örökség dolga - székely örökségekről lévén szó - jószág ügyek általában, nemesek bűntényei, de egyebek is. Egy 1637-ben emelt panaszában a gyalakuti prédikátor akadályuk vagyon, ezen dolgoknak veghez vitelere eo kegyelmek melle rendeltetet egy bötsületes személy, úgy hogy minden executok dolgában az teorvenyekbeli processusokon kívül, azon authoritassal mehessenek dúlni az hova vice tiszt uraimek nem erkeznek, mint vice tiszt vrairn, elegendő segítséget vevén maga melle, az kiket főtiszt uraimek denominálni fognak annuatim. Az jobbágyok is hasonló törvény ala rendeltettetnek.(Marosszék ltv., Törv. jkv., 8. sz., 267.) 49 Marosszék lvt., Törv. jkv., 1. sz., 212. 50 Ua., Törv. jkv., 1. sz., 18, 28.
