Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 277 azzal vádolta a vicekirálybírókat, hogy a szeredai széken nem ítélték el, hanem szabadon engedték a vadadi Jakab János gyilkost azzal a megokolással, hogy: nemes ember, Zeredaban penigh nemes embert megh nem eölnek, hanem citaltassam székre, es keressem ott.51 Egy 1656. évi határozás szerint a gyilkossági eseteket a viceszéken és letárgyalhatták, a derékszékre való akadálytalan fellebbezési lehetőség biztosításával.52 53 Egy 1657. évi széki constitutio szerint a száz forintot meghaladó ügyekben csak a derékszék ítélhetett. Ezt az eljárást az az évi medgyesi országgyűlés végzései értelmében vezették be.55 Egyébként minden más ügyet lehetett a szeredai viceszéken kezdeni, és minden szabarendűnek a derékszékre is fellebbezni. Ez utóbbira példa a szeredai viceszék 1636. június 11. végzése két abodi, Miklósi Katalin és Bíró György, perében: „A fia halalaert perli, azt mongia, hogi megh kel halni erette. Noha nem nemes ember, mindazáltal zabadsággal eleo ember, veres drabant, azért az derek zekre bochiattatik. Migh az derek zek erről nem vegez, interim viselie ugi magat, hogi. az kezzeseknek bozzuiokra ne iarion ” 54 A szeredai viceszék megnevezése magyarázatra szorul. A marosszékiek az ún. viceszéket, ami a vármegyéknél a partiaüs széknek felel meg, Nyárádszereda mezővárosban tartották. Ezt hol fiúszéknek (Sede filiali Sedis Siculicalis Marus), hol szeredai széknek, (Sedes Juduciaria Szeredaiensis), hol viceszéknek (Vice Sedria) hívták. Legy- gyakrabban használt megnevezés a második eset, a szeredai szék. A fiúszék elnevezés a század első felében volt használatos. Akkori szó- használat szerint a felső fórum a derékszék, az alsó a fiúszék volt. A XVIII. század elejére a fiúszék megnevezés más értelmet kapott. A vármegyei gyakorlat mintájára, a jobbágyok bűnügyeit, illetve a nemesek jobbágyokkal folyó ügyeit tárgyaló bírói hatóság lett. A XVII. század folyamán Marosszéknek egy viceszéke volt. E téren is különbözött (Aranyosszékkel együtt) a többi székely széki vagy vármegyei gyakorlattól. A többi székely székben minden fiú- (Keresztúr és Bardóc Udvarhelyszékben) vagy társszéknek (Két Csík, Gyergyó és Kászon Csíkszékben; Sepsi, Kézdi, Orbai és Miklósvár Háromszéken) külön viceszéke volt, a vármegyéknek pedig két-két 51 Ua„ Törv. jkv., 3. sz., 162. 52 Ua., Törv. jkv., 1. sz., 570. 53 Ua„ Törv.'jkv., 1. sz., 594-596. 54 Ua., Törv. jkv., 1. sz., 370.
