Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 275 Választott tisztség volt még a nótáriusé és az asszesszorké. A nótáriust választották ugyan, de meghatározatlan időre. Egy-egy nótárius e tisztséget hosszabb ideig, évtizedeken át is viselte. Tisztsége rendszerint csak halála után szállt utódjára. Feladata volt a szék írásbeli teendőinek végzése, a protokollumok rendszeres vezetése, de - mint a törvényes székek egyik tagja - igazságszolgáltatás is. Állandó tagja volt nemcsak a derékszéknek és a szeredai széknek, hanem a cirkálásoknak is. Feladatait világosan tükrözi a beiktatásakor elhangzó eskütétele.45 Az assessorok (az ülnökök), a törvénykezésben eljáró bíró társak voltak. Őket a főemberek közül választották. A század elején (1615- ben) szám szerint 12-en voltak és a szék ülésekről való hiányzásért hat forint büntetés várt rájuk.46 1680. július 10-én a viceszékre öt assessort választottak, akik a két vikcekirálybíróval és a nótáriussal ítélkezett azon.47 A tisztújítás évenkénti megtartása, a főtisztek és a nótárius esetét kivéve, akadálytalanul működött a XVII. század folyamán. A búcsúzó tisztviselők, természetesen, újraválaszthatók voltak. A XVII. század második felében a tisztségviselők köre kibővült. 1657-től megjelent a számvevő, a székelységre is kirótt hadisarc, majd a portai adó beszedésére. A hetvenes években felbukkant és lassan állandósult az alkirálybírók végrehajtó tevékenységét kisegítő személy: a dúló 48 A XVIII. században e tisztség - dúlóbiztos címen - a vármegyékben tevékenykedő a szolgabírókéhoz vált hasonlóvá. 45 1631. november 14-én az elhunyt Gálfalvi Ózdi Gergely helyébe, aki fejedelmi ülnök is volt, Pókai Sárosi Jánost választották egyhangúlag marosszéki nótáriusnak. Az új nótárius eskűszövege ekként hangzott: En Sarossai Janos deák, Maros zeknek nótáriussá eskwzeöm az eleö Istenre, az mi vrunk Jesu Christusnak Zent Attiara, hogi valakik en előttem teörvenkedeök leznek, az zek zinen, azoknak causaiokatt tehetsegem zerint igazan az protocolumba be írom, ha ki kivania. Az teörveny teteiben senkinek nem kedvezek, hanem tehetsegem es ertelmem zerinth mindennek igaz teörvent tezek, es az protocollumban be irt causaknak s egieb dolgoknak is pariaiat egazan ex officio kiadom, ha ki kivania. Az sententiaknak is irasaban es kiadasaban iuste chelekezem minden kedvezes nelkwlt. Isten engem vgi segilien. (Marosszék lvt., Törv. jkv., 1. sz., 211.) 46 Marosszék lvt., Törv. jkv., 1. sz. 70. 47 Uo., Törv. jkv., 8. sz., 337. 48 Az 1678. június 22-én elfogadott széki constitutió az adózás kérdésével foglalkozva határozta el többek között a királybírók segítségére dúlok tevését. A határozás így hangzik: Mivel penigh vice tiszt uraimeknek egjeb sok foglalatosságok miat sok
