Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
258 Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században Sóspatak és Csittfalva a Mezőségen.2 3 1603-ban hasonló sorsra jutott Fekete is.2 Az eltűnt falvak mellett Demeterfalván senkit sem jegyeztek be, Bálintfalván, Szálteleken és Uralyon egy-egy családfőt, 11 faluban kettőt-négyet. Viszonylag kevés családfőt írtak össze a szék többi településén is. Ekkor a szék falvankénti átlaga még a 15 családfőt sem érte el. Az alacsony lélekszám, a mindenkori sajátosságok mellett - a falvak jórésze ma is kistelepülés, lakossága soknak ma sem éri el az ezer főt — nagyarányú népesség pusztulásra utal. (A 132 településből csak 44 esetében haladta meg a családfők száma a 15-öt.)4 A Basta-féle portyázások és dúlások elmúltával a szék településeit sújtó pusztítások csak lassan, fokozatosan értek véget. Bethlen Gábor uralkodását megelőző időszak településtörténeti szempontból továbbra is szomú képet mutat. Egyes falvak elnéptelenedése tovább tart. 1609-ben Székelyfalva, Bárdos és Marosszentanna kis létszámú lakossága Marosvásárhelyre költözik.5 Az 1614-ben Bethlen Gábor által készíttetett székelyföldi általános összeírásból 16 marosszéki település maradt ki, nyolc mezőségi és hét közép-nyárád-menti.6 A XVII. század legátfogóbb és legteljesebbnek ismert összeírásából való künaradás nem lehet a véletlen műve. Nincs kizárva, hogy e falvak az összeírás pillanatában néptelenek voltak, és azért nem vették őket lajstromba. Annyi minden esetre bizonyos, hogy közöttük vannak a már korábban „deserta”-ként említett falvak is. Az elnéptelenedett települések többsége a következő évtizedekben újranépesedett. Ezzel szemben Bozzaszeg és Benefalva időközben lemorzsolódott. Utolsó biztos adatunk létezésükről 1635-ből való. Bozzaszeg lakói valószínűleg Marosszentkirályra költöztek, Benefalváé Marosszentannára és részben Marosvásárhelyre. Az újonnan népesedett települések lakos2 Székely Oklevéltár, V. Szerk. Dr. Szádeczky Lajos, Kolozsvár, 1896., 244-283; Demény Lajos: Marosszék és a fejedelmi székely politika (1595 - 1629). = A Maros megyei magyarság történetéből. Tanulmányok. Szerk. Pál-Antal Sándor és Dr. Szabó Miklós, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1997. A 32-33. oldalak közt található kimutatás. 3 Uo. 4 Uo. 5 Románia Nemzeti Levéltára, Maros megyei Igazgatóság, Marosvásárhely város lvt„ Acta Politica 94/1607, 103a/1609 és 110/1610. 6 Románia Nemzeti Levéltára, Maros megyei Igazgatóság, Marosszék lvt., Lustrák 1. sz. (A Bethlen Gábor-féle összeírás 1614-ből). A továbbiakban: Marosszék lvt.
