Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 259 sága már nem katona rendű szabad székely, hanem máshonnan idete- lepült/telepített jobbágy és zsellér. A XVII. század első évtizedéhez hasonlítható csapások Marosszéket egy évszázad múlva, a XVIII. század első két évtizedében érték. E kérdés azonban túllépi a tárgyalt kérdés kereteit, ezért ez alkalommal nem térünk ki. A XVII. századi Marosszék népességéről és annak társadalmi viszonyairól a katonai összeírások, az ún. lustrák vagy lustrális jegyzékek és ezek mellett, a század második feléből, az adókirovási összeírások nyújtanak átfogóbb képet. A szék összlakosságára kiterjedő és összehasonlítható adatokat tartalmaz az 1614. évi lajstrom és az 1722. évi adóügyi összeírás. E két alapvető forrás alapján kikövetkeztethető Marosszék összlakossága és annak társadalmi megoszlása a XVII. században. Marosszéken 1614-ben 3760 családot, 1722-ben 4435-öt írtak össze, ami 20-30 ezer lélekszámot takar, a népszaporulat pedig enyhén növekvő tendenciát mutat. Az említett összeírások segítségével vázoljuk a szék társadalmi rétegződését is, amely a következő: 1614 1722 család % család % főember (nemes) 46 1,2 126 2,8 armalista (címe273 6,2 rés nemes) lófő 640 17,0 gyalog puskás 431 11,5 >1821 }41,1 szadad székely 521 13,9 jobbágy 1138 30,3 1205 27,2 zsellér 958 25,5 667 15,0 egyéb 26 0,6 343 7,7 Összesen 3760 100,0 4435 100,0 A szék társadalmi életében a legszámottevőbb változást a XVI. század végén és a XVII. század elején lezajlott háborús események 7 Marosszék lvt., Lustrák 1. sz„ Adóösszeírások 110. sz. (1722-es falvankénti összesítő.)
