Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 257 Marosszék önkormányzata a XVII. században Pál-Antal Sándor A történeti Erdély dél-keleti részén elterülő Székelyföld egyik törvényhatósága - az öt székely szék egyike - Marosszék volt. Marosszék nagyobb fele a Maros és a Kis-Küküllő felső folyása közötti területre terjedt ki, de észak-nyugati része benyúlott az Erdélyi Mezőségbe. A XVII. század elején a széket 132 település alkotta, a század végére ezek száma 124-re csökkent. Időközben - 1616-ban - Székelyvásárhely Marosvásárhely címen szabad királyi városi rangot kapott és kivált a szék fennhatósága alól, hat falu pedig eltűnt. Az eltűnt faluk Marosvásárhely tőszomszédságában, valamint a mezőségi részen voltak. Éspedig: Székelyíalva, Benefalva, Bozzaszeg és Csittfalva a város mellett feküdt, Fekete és (Székely)Gerebenes a Torda vármegyével határos részen.1 Elnéptelenedésük az ezerhatszázas évek elején (1600- 1603) kezdődött, akkor amikor Marosvásárhely város és Marosszék számottevő része Basta császári generális nevéhez fűződő harci cselekmények színhelye és sorozatos katonai prédálások szenvedő alanya volt. A császári csapatoknak Marosvásárhely szomszédságában és a mezőségi falvakban huzamosabb ideig való tartózkodása, portyázásaik és pusztításaik következtében a lakosság száma megcsappant, több falu rövidebb-hosszabb ideig elnéptelenedett. Az 1602-ben és 1603- ban megejtett „hűségeskü letéleli” összeírásokban rendszeresen találunk „puszta”, vagy „deserta” megjegyzést több falu neve után. 1602- ben „puszta” lett Sárd a Nyárád völgyében, Szabad, Egerszeg, Bazéd, 1 A települések elnéptelenedéséről az 1602-1603-ban, valamint 1614-ben és 1635- ben készített marosszéki összeírásokból van tudomásunk. A felsorolt hat falu, a többi időlegesen elnéptelenedett településtől eltérően sosem népesedett be újra. Az is igaz, hogy eltűnésük előtt pár házas kicsiny falvak voltak.
