Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása
székely társadalomhoz sorozható, amely így összesen közel 55 % -os arányt mutat. De szembetűnően nagy arányt képvisel a nem szabad kategória, a jobbágy és a zsellér rend, együtt mintegy 40 %-ot. Mennyiben változtatott a székely társadalmi struktúrán Bethlen Gábor politikája? És milyen okok álltak ennek hátterében? Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban elégséges, ha utalunk a fejedelem nagyszabású terveire, amelynek az önállósága védelme állt a tengelyében, mind a török, mind a Habsburg-hatalommal szemben. Természetesen szüksége volt a székely katonai erőre is, de említésre méltó szubjektív okok is közrejátszottak Bethlen székely politikájának alakulásában; akárcsak Bocskai, ő is ismerte ezt a bátor katonanépet, annak idején részt vett az 1595. évi török ellenes hadjáratban, egy ideig csíki székely főkapitány is volt, de ismerte a „vérs farsang” pusztításait,20 a székely köznép meghasonlását, a társadalomban dúló küzdelmet az urak és a nép között. De Bocskai székely politikájának a tapasztalatai is befolyásolhatták döntéseiben. Lássuk, hogyan alakult politikája! Először is megerősítette a székely jogokat biztosító szabadságlevelet. Országgyűlés előtt tett esküjében megfogadta a székely jogok védelmét. Anyagi természetű könnyítéseket is bevezetett /a juh- és túródézsma eltörlése, szabad só-használat/. Megtiltotta a székely szabadok eljobbágyosítását, egyszersmind bőkezűen jutalmazta, mégpedig adományokkal, azokat a székely főembereket, akik őt támogatták. Erre célozhatott Szekfű Gyula, amikor azt mondta, hogy Bethlennek nem minden intézkedését fogadták a székelységben minden morgás nélkül. Már az 1614-es medgyesi országgyűlés megtiltotta a katonai szolgálatra kötelezett székely családok eljobbágyosítását. Aztán az 1619-es országgyűlési határozat értelmében megkezdődött a szabadságukat elvesztett jobbágyok felszabadítása I. Rákóczi György méltó utódja volt Bethlen Gábornak, s gyakorlatilag ugyanazt a politikát folytatta, amit nagy elődje, bár talán bőkezűbben osztogatta a birtokot a kialakuló, erősödő nemesi rétegnek. Nem volt annyira nagyvonalú egyházpolitikája sem, kiváltképpen az unitáriusok irányában. Az ő idejében is konszolidált volt a székely társadalom, s nem kezdődött rosszul II. Rákóczi György uralma sem. Sajnos, nagyratörő lengyel politikája miatt az ismert lengyelországi hadjárat tönkretette azt, amit 240 Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása 20 Erdély rövid története. Szerk. Barta Gábor, Budapest 1993. 260.
