Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása
Vármegyék és szabad kerületek 239 mert felismerte a benne rejlő értékes tulajdonságokat az egész magyarság szempontjából, megpróbálta megállítani a szabad székely társadalom pusztulásának folyamatát, megpróbálta megvédeni a székely katonanépet. Bocskai politikájában erőltetés nélkül is felfedezhető a tudatos nemzeti gondolkodás. A korabeli Gyulafi Lestár lejegyzése szerint a Bocskai üzenetét tolmácsolok azt mondták a székelyeknek: „az Istenre kényszerítünk fejenként benneteket, úgy mint vérszerint való atyánkfiáit, hogy jól meglássátok, mit cselekesztek... vigyázzatok, magatokat velünk együtt el ne veszesszétek.” Bocsaki azt ígérte, nem engedi, hogy a székely jobbágy legyen. Érhető, hogy a székelység mellé állt. De Bocskai csak epizód volt Erdély történelmében, korán bekövetkezett halála miatt. A konszolidációt Bethlen Gábor uralma hozta el. Milyen állapotban volt a székely társadalom Bethlen Gábor idején? Ezt mutatja az itt következő táblázatunk.19 Szabad Főember/primor/ 392 1,94 % Lófő 4131 20,45 % Gyalog 2877 14,25 % Libertinus 3778 18,71 % Nem szabad Jobbágy 5068 25,10 % Zsellér 3000 14,85 % Egyéb 950 4,70 % A társadalmi struktúra legfőbb elemei a hagyományos székely katonai rendek: a primőrök /majdnem 2 %/, lófő /20,45 %/, gyalogok /14,25 %/. Új fogalom viszont a libertinusoké, ez a viszonylag szélesebb réteget felölelő társadalmi kategória az 1562 után jobbágyi sorba süllyesztett köznép felszabadítása által jött létre, tehát ez is a szabad 19 19 Imreh István, Pataki József: A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. L. Székely felkelés i.m. 146-178.
