Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása
ülésező országgyűléstől elvesztett jogaik visszaadását kérjék; ekkor Báthori István parancsára a nemesek siettek szétzavarni a közszékelyeket, ők aztán kérelmüket csak írásban nyújthatták át.17 18 Hogy az állandósult anarchikus állapotok s a háborúk mégsem vezethettek a székely társadalom teljes széteséséhez, a nép elpusztulásához, az két tényezőnek: a székely falurendszernek, valamint a nagy koncepciójú erdélyi fejedelmek székelymentő politikájának volt köszönhető. A falu írott és íratlan törvényei oly módon szabályozták az életvitelt, hogy az az egyén és a közösség számára is elfogadható legyen. Szinte megható, ahogyan például az elvetett gabonamagot védik: a vetést, a kenyérnek való gabonát, a csatangoló állat elől gondosan karban tartott falukapuk és kerítések torlaszolják el az utat. S ha mégis kárt tesz az állat, a gazda rögtön megfizeti az okozott kárt. Nem szükséges költséges perlekedést folytatni messze a falutól. A falusbíró s az esküdtek meghozzák az ítéletet. Súlyosabb esetben pedig szabad fel18 sőbb fórumokhoz fellebbezni. A földművelő életmód egyszerű: örökletes, sok gonddal jár, szegényes is, de nem színvonaltalan. A közösség gondoskodását mindenki élvezi, ha maga is hozzájárul ehhez. A mindennapi munka nem robot, rituálék teszik színessé. Nem elég megtermelni a betevő falatot, a ceremóniákra is gondolni kell. A székely ember vidám alaptermé- szetü, lakodalmai, keresztelői, sőt a temetési ceremóniák is mind ezt mutatják. Ezekre illik meghívni a rokont, szomszédot, ismerőst. Tehát annyit kell termelni, hogy a családi szükséglet mellett a társadalmi élet kellékei is rendelkezésre álljanak. S ennek a közösségnek gondja van arra is, hogy a bajba jutott gazda, ha leég a csűre, háza, ne maradjon egyedül; mindenki tudja, hogy a sor rája is következhet, könnyen lobot vet a szalmafedél, pláne, ha bosszúálló kéz helyezi oda a tüzet, mert sok a bosszú, pedig az egyház, a vallás fékez és nevel keresztényi szellemet visz az életbe... Van foganatja, de nem egyszerre. A másik székelymentő tényező a fejedelmi politika volt; gondolunk itt Bocskai, Bethlen Gábor s I. Rákóczi György székelypolitikájára. Bocskai István közelebbről ismerte a székelységet mint katonát a harctéren, s otthonában mint a szabadságára rátarti földművelőt. S 238 Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása 17 Uo. 328. 18 Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest 1983.
