Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
18 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon másik felfogás a megyék kialakításának előzményeként elsősorban a törzsi területeket vette számításba.7 Közvetlen forrásunk e kérdésre nézve nincs és nem is lesz, csak többszörösen közvetett bizonyíték számba vehető adatokat lehet az egyik vagy másik, esetleg egy újabb teória mellett felsorakoztatni. A kérdés elfogulatlan megítéléséhez amúgy is precíz fogalmi tisztázás szükséges, pl. a 10. századi magyar törzs és a nemzetség fogalmának szabatos leírása, amelyeket azonban a források elégtelensége miatt újfent csak többszörösen közvetett adatokkal szokás pótolni. A későbbi történeti irodalomnak még sok lehetősége lesz arra, hogy újabb elképzeléseket vonultasson fel a megye kezdeteiről. A királyi megye A szent istváni megyékből kialakult ún. királyi megye kettős jellegű volt. Elsősorban egy alapvetően katonai feladatot ellátó intézményt jelentett az ún. királyi várszervezetet. Ide tartoztak a királyi várak és az azok eltartására rendelt várföldek, valamint a várföldeken élő hadakozó illetve a hadakozókat eltartó, elsősorban mezőgazdasági munkát végző népek. A várszervezet szükebb értelemben vett népei közt a 13. század elejétől jól megfigyelhető hármas tagolódás alakult ki, ami azt jelenti, hogy ez a beosztás már a 12. században is létezett: várjobbágyok, kelt jobbágyfiúk és várnépek. A rendszer szigorúan hierarchizált volta rögtön elárulja eredeti funkcióját, a hadakozást. A gyorsan hadra fogható, hivatásos, a határokon túl is bevethető királyi katonaság egyik magját alkották az itt élő népek.8 A szervezet központja a megyének nevet adó földvár volt.9 A várak sok esetben egy- egy Szent István-kori előkelő nevét viselték, akiről biztosan tudjuk vagy jó okkal feltételezhetjük, hogy a megye első ispánja volt és az ő neve ment át a várra majd az egész megyére, ilyen volt pl. az Ajtonyt leverő Csanád, a Géza fejedelem alatt beköltözött sváb Hont vagy Szolnok és talán Győr ispán. A vár, pontosabban a várhoz tartozó fegyveresek ellátását az ún. várföldek szolgálták, amelyek többnyire nem összefüggő tömbben helyezkedtek el a vár környékén. A vár kor végi székvárossá alakulásig. Bp. 1997. [1973.] 71. uö: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Bp. 1998. [=Györffy: ÁMTF] IV. Bp. 1998. 501. 7 Kristó: Vármegyék 98. 8 Zsoldos: Várjobbágyok 31. 9 Bóna István: Az Árpádok korai várairól. 11-12.századi ispáni várak és határvárak. Debrecen, 1995. [=Bóna: Várak]
