Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája
164 Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája szerepet vállaltak a helyi igazgatás „kebelbeli” hivatalnokai, akik a hivatali kötöttségek ellenére is megpróbálták az önkormányzati hagyományok bizonyos vonásainak átmentését a polgári igazgatás irányába. Az 1848-ban megválasztott helyi tisztikarok 1849-ben is hivatalukban maradtak, s a kettős irányítás idején a hadi helyzet változásaitól rettegve őrizték önkormányzatuk függetlenségét. Tették ezt olyan módon is, hogy a nemkívánt felső hatóságok leveleit nem bontották fel, elkerülve így a végrehajtás megtagadásának vétségét. A Bach birodalmi belügyminiszter nevéhez fűződő új közigazgatási rendszer megszüntette a testületi irányítást, a közigazgatás alsó foka a járás lett. A tanács hatásköre összeszűkült, számos korábbi feladatát kinevezett tisztségviselők és szakhivatalok vették át. Az új szakhivatalok az igazgatási autonómiák megsértésével, saját hivatali szervezetüket kialakítva fejtették ki ellenszenvvel fogadott tevékenységüket. Nagy csapást jelentett az új adórendszer, különösen a fogyasztási adó bevezetés, amely egyben a korábban soha nem vont királyi kis- haszonvételek jövedelmét részben kivette a helységek kezéből. A helységek ezekből a jövedelmekből fedezték az iskolák létesítését, a tanítók fizetését, a közlekedési eszközök fenntartását, a tenyészállatok beszerzését és a kárvallott birtokosok megsegítését. Ezért minden e jövedelmet érintő elvonás fokozott felháborodást keltett. A Jászkun Kerület igazgatásának korábbi hármas területi tagolódása megszűnt, csupán a Nagykun Kerület egysége maradt meg az egész önkényuralmi időszakban. Különösen sok gondot okozott az adóközségek kialakítása, mivel a cs. kir. becslő biztosság a helyi tulajdonviszonyok kellő ismerete nélkül végezte munkáját. így több helyen is előfordult, hogy egyes helységek tulajdonában lévő pusztákat más helységekkel kapcsoltak össze adóközséggé. Pénzügyigazgatási szempontból szintén elszakították a Jászkun Kerület részeit. A Nagykun és a Jász Kerület a szolnoki, a Kiskun Kerület a Szegedi Pénzügyi Körzeti Igazgatósághoz tartozott. Kiépült a csendőrségi szervezet s a községen belüli rend biztosítása többé nem a tanácsi felügyelet alatt álló rendészeti közegek, hanem kizárólag a csendőrség feladatává vált. A községekben a változások hatására a tisztségviselők tömegesen mondtak le. A korábban nagy tisztelet kiváltó, s részben a feladatot ezért is vállaló tanácsbeliek tekintélye a község első bíróságának megszüntetésével lecsökkent.
