Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Takács Péter: A Hajdúk címerei
Vármegyék és szabad kerületek 145 megtelepedés után átváltott a területi autonómia szimbólumává, amelyiknek - mint a vármegyei, városi címerek esetében - egyedre, egyetlen családra vagy személyre vonatkozó jellegével senki nem élhetett, maga a hajdú főkapitány sem, csak a területi és testületi legitimitásával. Kiilön-külön még az oklevélben megnevezett hajdúkapitányok sem használhatták. Csak a területi és testületi hajdúság egyetemét, egészét jelképezhette és képviselhette. Bocskai szándéka nemes volt, és annyira ideális, hogy a saját címeréből is motívumokkal gazdagított hajdúcímer azonnal erodálódni kezdett. Összeírták ugyan a decemberi 9254 hajdút, s bizonyára a szeptemberi szoboszlói lovasokat is. Az 1604-től tartó harcok zsoldjai és zsákmányai is bizonyára felduzzadtak annyira, hogy a frissen kapott címerek zászlókra, hadi jelvényekre festettek, ércbe vésettek. Ott díszelegtek a sátrakon, lószerszámokon, takarókon, s talán a kapitányok, századosok, némely lelkesebb közvitézek még a fehérneműikbe is belehímeztették, s házaik - ha volt közülük néhánynak - falára is felkerült ékességként és a fejedelem nagylelkűségének bizonyosságaként. Áldomást is nagyot ihattak reája, s talán hajnalig ropták a táncot a sok-sok új nemesek, de aligha akadt közülük egy is, aki az eke szarvára gondolt, s képzeletben a nánási, dorogi, vámospércsi, szoboszlói, káliói határ eke hasította barázdáiba álmodta volna szelíd jövőjét. Olyat sem igen álmodott egyik is, hogy ezután üllő mellé áll, ekevasat élezni, csoroszlyát lapítani, szekerek kerekét vassal ráfolni, avagy éppen csizmát készít a nősülni szándékozó legénynek, nadrágot, mentét varr a tanítónak, bírónak, jegyzőnek. Kard, pisztoly, karabély, lándzsa, buzogány, hadi szekerce, jól futó paripa, díszes nyereg, fényes lószerszám, bőséges zsákmány és hadi szerencse, törökön, királyi hadakon vett győzelem, merész cselvetés forgott a fantáziájukban, s az áldomástól mámoros szunyókálás közepette is további hadi dicsőségről álmodoztak. A hadi dicsőséggel szerzett nemességhez, az új harci címerekhez is jobban illett a kard, a harc, a legális hadizsákmány, mint a paraszti szántó-vető mesterség vagy az otthon ülő iparosság. Tudjuk, még 1608-ban is lázadásban voltak a hajdúk. Keresték Mátyás főherceg, majd király kegyét, Rákóczi Zsigmond, majd Báthori Gábor zászlóját, hogy a magukét új címerükkel mögéje, melléje sorakoztassák. Zene- bonás, haddal és csatákkal terhes idők voltak ezek. Kedvezőek a hajdúknak, és kedvesek a nagy kaszásnak. Nem számolta össze senki, maguk a hajdúk sem, hogy a Bocskai adta kiváltságlevél és címer
