Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Heckenast Gusztáv: Nemesi vármegyék és szabad kerületek
Vármegyék és szabad kerületek 11 ugyanazon szabadparaszti státusban voltak. A valóság itt is más. Ha a végletek nincsenek is olyan messzire egymástól, mint a vármegyékben, de a redemptustól a zsellérig, vagy pláne a csak ideiglenesen ott élő commoransig sem csekély a távolság. A nemes rendi státusa vitathatatlan és öröklődik. Az egytelkes nemes ugyan az idők folyamán elveszítette nemesi adómentességét, de nemesi státusa akkor is megmaradt. A szabad kerületek társadalmi vezető rétegének státusa nem ilyen egyértelműen feudális jellegű. Igaz, jogegyenlőség itt sem volt. A jogok teljessége csak a redemptusokat illette meg, az irredemptusok már csak bizonyos jogokat élvezhettek, a zsellérek pedig, bár szabadparasztok, jogtalanok voltak. De ebbe a társadalomba betüremkedtek bizonyos polgárias vonások. A jászkunok vezető, redemptus rétegébe azok kerültek, akik a kívánt mértékben kivették részüket a megváltási összeg kifizetéséből. Hasonló volt a helyzet a hajdúknál is, ahol a kerületre kivetett fegyverváltságot kellett megfizetni. Az így szerzett kiváltság is öröklődött, de nem feltétlenül. Vagyoni romlás esetén elveszhetett, illetve adott feltételek között később is megszerezhető, megvásárolható volt. A szabad kerületek társadalmán belül volt bizonyos mobilitás a mindenkori anyagi helyzet függvényében. És nagyon is megvolt a lehetősége -jobb kifejezést nem találok rá - az immigrációs szaporodásnak. A szabad kerületek kiváltságos státusában - nagyobb vagy kisebb mértékben - mindenki részesült, aki oda beköltözött és befogadták. Nemcsak a Jászkun Kerület lakosainak túlnyomó többsége nem volt a XHI. században bevándorolt kunok és jászok vér szerinti leszármazottja, a Hajdúkerület lakói sem tekinthetők minden további nélkül a Bocskai letelepítette hajdúk ivadékának. (Ez persze a történész vagy a történeti demográfus utólagos megállapítása, és szöges ellentétben áll a szabad kerületek egykori lakóinak történeti tudatával.) Végül a szabad kerületek közigazgatásáról. A Jászkun Kerület közigazgatásának története mintaszerű feldolgozásban rendelkezésünkre áll. A Hajdúkerület közigazgatása ilyen mélységig tudomásom szerint nincs még feltárva, de ami van, elegendő a vármegyékkel való vázlatos összehasonlításhoz. A kora újkori magyar közigazgatás háromszintű. A felső szinten vannak az országos hatókörű kormányszékek, a középső szinten a nemesi vármegyék, a szabad királyi városok és a szabad kerületek, az alsó Szinten a mezővárosok és a falvak. A rendszerből következik, hogy nagyon sok hasonlóságnak, párhuzamosságnak kell lennie a
