Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
128 Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása IV. A kerületi törvényszék működése 1861-1871 között Az 1848/49-es szabadságharc bukása után a kerületi törvényszék utolsó ülését 1850. május 22-én tartotta meg, s ezzel működésének feudális korszaka lezárult s az önkényuralmi rendelkezés folytán maga a Hajdúkerület is megszűnt. Csak 11 év múlva, az 1861. június 6 napjára összehívott ülésen jelenthette be Kovács Miklós hajdúkerületi alkapitány, hogy „Miután a nemzetnek törvényadta jogai gyakorlatáról, az 1849-ik évben idegen fegyverek hatalmával történt leszoríttatá- sát követett szenvedések és a jogos állapoton kívül létei hosszú nehéz évei után, az alkotmányos élet terére visszahelyezkedni a felette őrködő gondviselés alkalmat nyújtott, ennek folytán a kerületi törvényszék ajtajai is felnyittattak”.27 Az Országbírói Értekezleten 1861-ben kidolgozott, a képviselő- és főrendiház által elfogadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a hajdúvárosok kerületében az 1848-ig fennállott bíróságokat áhította vissza. A törvényszéknél azonban az érvényes bírói határozat meghozatalához most már az. elnökkel együtt nem hét közgyűlési tag, hanem csak öt, de törvénytudó tag hozzájárulása volt szükséges. A polgári és büntető törvényeket és törvényes gyakorlatot, a változott viszonyokhoz idomított módosításokkal léptette ismét hatályba. Ez azt jelentette, hogy a nemesek és nem nemesek által elkövetett büntettek büntetés módjának, nemének és mértékének meghatározása, valamint az eljárásjog szerint a befogás, letartóztatás, szabadlábon hagyás, kezességre bocsátás, védelem és perorvoslatok használata tekintetében az eddig fennállott különbségeket megszüntette, de a nem nemesek a nemeshez emelésével. Ezeknek a rendelkezéseknek az alapján a törvényszék részletesen kidolgozta a városi tanácsok számára a nyomozati eljárásra vonatkozó szabályokat28 és betartásukat azért tette kötelezővé, mert csak a lehető tökéletes nyomozás segítheti „az Isten ítélőszéke előtt felelős” bíróságot az igazságos ítélet meghozatalához. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok az igazságszolgáltatás gyorsítása és a perköltségek csökkentése végett - a főben járó és bonyolult ügyek kivételével - a sommás eljárás szabályai szerinti elinté27 Uo. Büntető törvényszéki jegyzőkönyvek.IV.B.756/d.l.k. 1861. június 6. N°-l. 28 Uo.N'J-2, 1861. június 7.N-39. , augusztus 28. N°-102 és 111.
