Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
116 Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása hogy jelentéktelen ügyeket a kerület közgyűlés hatáskörébe tartozónak minősítettek. Ezek állandóan vissza-visszatérő problémák voltak, de megoldásukra csak a XIX. század elejétől kezdve tettek kísérletet. Ennek eredményeként 1837-ben a kerületi közgyűlés úgy rendelkezett, hogy a városi tanácsok hatáskörébe azok a kisebb vétségek tartoznak, amelyek miatt 12 pálcánál vagy 12 napi fogságnál súlyosabb büntetés nem szabható ki.11 Ez a szabályozás azonban nem vezetett eredményre, mert nem a bűncselekmények objektív súlya, hanem a - szubjektív szempontok mérlegelésével - kiszabható büntetés mértéke alapján szabályozta a hatáskört, így a bizonytalanságot nem oszlatta el. A királyi biztos 1846-ban elrendelte a Hajdúkerület büntető eljárási rendszerének kidolgozását. Ennek keretében a hatásköri szabályozás kérdése is előtérbe került, de érdemlegesen döntést nem hoztak. Az elfogadott szabályzat szerint ugyanis a városi tanácsok hatáskörét a kerületi törvényszék jogaitól elválasztó vonal felállítása „a lehetetlenségek közé tartozik”, ezért a korábban kiadott rendelkezés maradt hatályban.11 12 így aztán az „aprólékos causák” értelmezése kérdésében az eddigi eljárásjogi gyakorlat folytatódott. Ha a törvényszék hatásköri túllépést állapított meg, a városi tanács elsőfokú ítéletét hatályon kívül helyezte s a tisztiügyészt utasította, hogy az eljárást a kerületi törvényszék előtt indítsa meg. Ha pedig nem értett egyet a városi tanács hatáskör hiányát megállapító döntésével, az hatokat azzal az utasítással küldte vissza, hogy az eljárást a saját hatáskörében folytassa le. A kerületi közgyűlés 1757. május 17-én kezdte meg elsőfokú büntető bíráskodását. Mivel az igazságszolgáltatás nem volt elkülönítve a közigazgatástól, mindkét hatalmi ághoz tartozó ügyeket a közgyűlés tagjai - éspedig a főkapitány elnöklete alatt a kerületi tisztek és a városok két-két kiküldötte - intézték. E két feladatkör szervezeti egységét fejezte ki a közgyűlés elnevezése: a Hajdúvárosok generális gyűlése és egyszersmind törvényszéke. Amíg a Hajdúkerület közgyűlésének büntető és polgári ügyekben kizárólag fellebbviteli hatásköre volt, az eléje került ügyek csekély száma nem indokolta, hogy ezekkel külön üléseken foglalkozzanak. A közgyűlés tárgysorozatán tehát szerepeltek a közigazgatási 11 Uo. Ker.közgy.jkv. 29.k. 1837.szept.ll.Nw-511 12 Uo.Kér.közgy.ir.IV.A.502/6.221.csomó. 1846-12-45.
