Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
Vármegyék és szabad kerületek 117 ügyek mellett a megfellebbezett bűnügyek és polgári perek is. Bár 1757-től 1780-ig nemcsak congregatiókat /közgyűléseket/, hanem sedriákat /sedes judiciaria, törvényszéki üléseket/ is tartottak, ez nem jelentette, hogy a közigazgatási ügyek megvitatását teljesen elkülönítették a polgári és büntető perek tárgyalásától. A közgyűlésen is tárgyaltak peres ügyeket és a sedriákon is foglalkoztak közigazgatási kérdésekkel. A peres ügyek tárgyalását csak 1780-ban különítették el a közigazgatási ügyek intézésétől akként, hogy a közgyűléseken kizárólag közigazgatási kérdésekkel foglalkoztak, a polgári és büntető ügyeket pedig külön-külön határnapokra tűzték ki és ezeket az üléseket a Hajdúkerület bünfenyítő, illetve polgári törvényszékének nevezték. Természetesen ez sem jelentette a közigazgatás és igazságszolgáltatás különválasztását, mert mindkét ügycsoportba tartozó ügyeket - változatlanul - a hajdúkerület közgyűlésének tagjai intézték. A Hajdúkerület kialakulása után a főkapitányon kívül, az ügyek intézésére hadi- és házipénztárost, jegyzőt és ügyészt is választottak. A városok két-két küldöttével együtt ők alkották a közgyűlést és döntöttek a közigazgatási ügyekben és ellátták az igazságszolgáltatási feladatokat. A főkapitány helyettesítésére alkapitányt is választottak, ez a tisztség azonban a XVIII. század derekáig gyakran nem volt betöltve, ezért az alkapitány csak 1761-től kezdve vett részt rendszeresen az ítélkezésben s a főkapitány akadályoztatása esetén ő elnökölt mind a közgyűléseken, mind pedig a bünfenyítő és polgári törvényszék tárgyalásain. A megnövekedett hivatali feladatok ellátására újabb és újabb kerületi tiszti állásokat szerveztek és ezek betöltői szintén tagjai lettek a közgyűlésnek. így 1791-ben a főkapitánnyal együtt 15 kerületi tiszt és a városok két-két kiküldötte alkotta a közgyűlést. 1839-ben a kerületi tisztek száma már 17-re emelkedett s szavazati joggal 13 tiszteletbeli táblabíró, 2 aljegyző és 1 alügyész is tagja lett a közgyűlésnek, de az ő megjelenésük nem volt kötelező. A városi kiküldötteket már az 1698., majd az 1708. évi kerületi statutmok 12 forint büntetés terhével kötelezték a közgyűléseken való megjelenésre.13 Ezeknek a rendelkezéseknek azonban gyakran nem tettek eleget. Több ízben előfordult, hogy késve jelentek meg, vagy 13 Uo. Ker.közgy.jkv.l.k. 1698.nov.22.vStatutum 3.pontja, 1708.okt.ll. Statutum 2. pontja.
