Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
Vármegyék és szabad kerületek 115 let közgyűlésére ruházta. Mivel a bűncselekmények elkövetőit általában letartóztatták, el kellett dönteni, hogy melyik városban építtessenek olyan börtönt, ahová a letartóztatottakat bekísérhetik. A közgyűlés úgy határozott, hogy „Böszörmény városa legyen az a közönséges hely, tanquam in meditulio existens, hová is minden névvel nevezendő malefaktorok ennek utána bekiildettessenek”. A börtön építésének költségeire nyomban megszavaztak 300 forintot, s ezt, továbbá a vasak, bilincsek és egyéb szükséges berendezések készítésének árát az egyes városoknak közösen - a lakosság lélekszámához igazodó arányban - kellett viselniük, ahogyan rájuk hárult a rabok élelmezéséhez szükséges liszt természetbeni biztosítása is. A letartóztatottak biztonságos őrzésére tömlöctartó és négy fegyveres hajdú alkalmazását is elhatározták.9 A pallosjog rendezése maga után vonta a Hajdúkerület közgyűlésének és a városi tanácsok elsőfokú büntető hatáskörének szabályozását is. A helytartótanács - a fellebbviteli bíráskodási jog érintetlenül hagyásával - a nagyobb jelentőségű bűnügyek, „minémü gyilkosság, nős paráznaság tolvajság, kivált melyek a pásztorok közt eshetnek és más ehhez hasonló criminalitások” elbírálását a kerületi közgyűlés hatáskörébe utalta, míg a „más egyéb aprólékos causák pedig in particulari minden városokbeli magisztrátusok által fognak végződni”.10 A városok tanácsok hatáskörének ilyen általánosságban mozgó, az „aprólékos causák” fogalmára vonatkozóan semmiféle ismérvet nem tartalmazó szabályozás akarva-akaratlanul bizonytalanságot idézett elő. A pontosabb szabályozásra elsősorban azért lett volna szükség, mert a városok területén elkövetett bűncselekmények nyomozása változatlanul az illetékes városi tanácsok feladata maradt és a nyomozás befejezése után ők hoztak határozatot abban a kérdésben, hogy az ügy érdemi elintézése a saját, vagy pedig a kerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik-e. A saját hatáskörükbe tartozó ügyekben a büntetőeljárást lefolytatták, a kerületi közgyűléshez csak a hatáskörüket meghaladó ügyek nyomozati iratait terjesztették fel. A kerületi közgyűlés azonban az eléje került fellebbviteli ügyek, vagy panaszok alapján nemegyszer állapította meg, hogy a városi tanácsok olyan ügyekben is eljártak, amelyek hatáskörüket meghaladták, de az sem volt ritka, 9 Uo. Ker.közgy.ir. IV:A.502/b.l2.csomó. 1757,Fasc.27.N°-37. 10 Uo. B.ügyek. 1757.Fasc.E.N°-3. 1757. május 14.
