Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog
102 Nyílkas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog jogaira vonatkozó leglényegesebb privilegiális leveleket, s a helyzetnek megfelelően szerkesszenek belőlük megfelelő munkát „minden szükséges deductiokkal”. Ebben adják elő a hajdúszabadság eredetét és az adó alá való vetésük történetét, illetve: ennek sérelmes voltát. Tiltakozzanak a kamarai fennhatóság ellen, illetve „nemesi szabadságunknak” megsértése miatt. Érjék el a hajdúvárosok számára a harmincad- és vámmentességet, tegyék szóvá, hogy a közelmúltban szolgabírói hatalom alá vetették őket s igyekezzenek garanciát szerezni arra, hogy ez nem ismétlődhet meg. Tegyék meg észrevételüket a főkapitány választás rendjével kapcsolatban. Szabolcs vármegye esetleges jogigényét utasítsák vissza. Tiltakozzanak a katonaállítás terhes volta ellen, azaz a hajdúvárosok csak nemes felkeléssel tartozzanak, ne pedig újoncozással, a tisztek kinevezésének joga pedig maradjon a hajdúvárosoknál. Végül igyekezzenek tisztázni, mely kormányhatóság alá fognak tartozni, illetve fejtsék ki a városok álláspontját a polgári peres ügyekkel és a pusztabirtokokkal kapcsolatban.17 Nánási Oláh Mihály és Jahlonczay Petes János igyekeztek is tartani magukat ehhez az utasításhoz, hiszen annak meghozatalában minden valószínűség szerint személy szerint ők játszották a vezető szerepet. Budán a Rudas fürdő mellett tudtak - nagy nehezen - lakást szerezni, ezután mindennapi teendőjük volt tisztelegni az országgyűlés vezető féríiai előtt. Féltékenyen figyelték sorstársaik, a jászkun küldöttek tevékenységét, s arról pedig hallani sem akartak, hogy valamiben is közösséget vállaljanak a bihari volt kishajdú városok - Derecske és Kaba - hajdúszabadságot kereső küldötteivel. Ez utóbbiakkal egyébként még a kerületi ülések sem voltak hajlandók foglalkozni, mondván, hogy itt földesúri juss forog fenn.18 Tehát mihelyst tehették, megszerkesztették emlékiratukat, ki is nyomtatták, s ebben igyekeztek a „Nemes Hajdú Városoknak Eredetét 17 Rácz I.: A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása ... i.m. 18 A bihari kishajdú városok beadványa az erdélyi országgyűléshez: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei. Nagykönyvtár. Kt. 1123/17. A' Hajdú Városok Jussainak Elől-adása címmel. Az 1790. évi erdélyi országgyűlés a beadványt a jegyzőkönyv 182-183.,191,197., 200., 561, és 565. lapjain tárgyalta. V.ö. Gulyás József A hajdú városok joga. Debreczeni Képes Kalendáriom. Debrecen, 1944. 40. Tulajdonképpeni céljuk az volt, hogy az erdélyi országgyűlés ismerje el egykori kiváltságolt helyzetüket, s ezt a véleményét támogatólag terjessze a magyar országgyűlés elé, azaz a „Nemes Magyar haza gyámolítő védelmében ajánlani mél- tóztassanak”.
