Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására

60

nyákat, legeltethetett a nagykiterjedésű legelőkön és mérhette saját borát. A közgyűlési határozat végrehajtásának azonban számtalan akadálya volt. A kisnyilas, azaz a belső ház után járó külső föld osztására szolgáló földsáv felmérésekor derült ki, hogy nem lesz elég szántóföld. A közgyűlés meglehetősen késlekedve a gazdasági szakosztályt bízta meg a külvárosiak igényének a felmérésével. A lakók megkérdezése után nyilvánvalóvá vált, hogy telkeikért nem kívánnak fizetni, tehát nem fogadják el a küldöttgyűlés által előírt feltételeket. A külvárosiak sokféleképpen érveltek igazságuk mellett, de többségük azon az állásponton volt, hogy a városnak szolgáltak már eleget. 1849 májusa volt, amikor azok is kezdtek követelőzni, akik belső telekkel ugyan rendelkeztek, de külső földdel nem.10

Az új törvények megjelenése egy olyan korszak nyitánya volt, amely a kiépülő független és magyar államigazgatás által támogatva meglehetősen ellentmondásosan érvényesült, de nem azért, mert nem volt meg a közös akarat és gondolkodás, hanem az idő rövidsége miatt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc döntően külső, de belső feltételei is úgy alakultak, hogy nem teljesedhettek ki azok a társadalmi és gazdasági változások, amelyeknek végső soron a polgári átalakulás volt a célja. Ezekről a változásokról szólnak a kortársak levéltárban őrzött iratai, amelyek tanulságokkal szolgálhatnak az utókornak is.

10 HBML IV.B.1109/Í. 3.d. 220/1849.; Balogh István: A város és népe. /A szabadságharc fővárosa Debrecen 1849 január-május. Szerk. Szabó István. Db., 1948. 46. o./; IV.B. 1109/f. l.d. 116/1848.; IV.A. 1011/j. 16.cs. 45/1848.; IV.B. 1102/b. l.d. szám nélkül; IV.B.1109/f. 2.d. 153/1849.; IV.B.1109/f. 3.d. 210/1849., 238/1849.

_______________________________________________________