Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
50 Sápy Sámuel országgyűlési követek Eredeti, kéziratos IV.A.1011/r.l4. 16. 32. Pozsony, 1848. március 15. Követi tudósítás a főpolgármesteri hivatal felállításáról és annak hatósági köréről "Követtársam az országos küldöttséggel Bécsbe elutazván, addig is, azon nagyszerű események következtében, mellyek jelenleg napról napra oly nagy fontosságú catasztrophákat idéznek elő; kötelességemnek tartom a Tekintetes Nemes Tanácsot és Nemes Választott Hites Közönséget tudósítani... ...233§-nál a főpolgármesteri hivatal felállítása és hatósági köre foglaltatván, ezen tárgy tüzetesen itt vétetett tanácskozás alá. Első kérdés, mely szavazásra bocsáttatott, az volt: kell e királyi fő polgármester vagy nem? Igennel szavazott 32 megye és Horvátország, nemmel szavaztak 14. Másik kérdésül tűzetett ki: a királyi fő polgármester választassák e vagy Ő Felsége által neveztessék? Választásra szavaztak 15- en, a többiek kinevezésre. Harmadik kérdés lett: a királyi polgármester kinevezése korlátlan legyen-e vagy korlátolt? A kinevezési jogot korlátozni nem kívánták: Hont, Győr, Veszprém, Baranya, Esztergom, Moson, Torna, Pozsega, Verőcze, Szerém, Sáros, Szepes, Csongrád, Temes, Torontál, Krassó, Horvátország =17, a többség a korlátolt kinevezés mellett volt. A kinevezés korlátozására nézve a többség megnyugodott abban, mi a szerkezetben foglaltatik, hogy az illető városok által felterjesztett egyének közül neveztethessék ki." Eredeti, kéziratos IV.A.1011/r.l4. 21. 33. Pozsony, 1848. március 17. Választó polgárokról és képviselőkről A kir. városok rendezéséről szóló munkálat Il-ik része, - amint közelebbi tudósításunkban említőnk, - még a február 19-én tartott kerületi ülésben, tárgyalás alá vétetvén, azóta nemcsak ezen rész bevégeztetett, hanem a III-ik részen is keresztülhaladtak a kerületi rendek. Ezen tárgyalások részleteit röviden előterjeszteni következőkben van szerencsénk: A Il-ik rész ezen címére nézve: a választó polgárokról és képviselőkről, felszólaltunk, utasításunkhoz képest, hogy, mivel ezen címből azt lehetne következtemi, mintha másféle polgárok is lennének; nemcsak azok, kik választók, ezen okból hagyassák ki a címből ezen szó: választó, és legyen így: a polgárokról és képviselőkről. Ezen felszólalásunknak azonban éppen ellenkező eredménye lett, nevezetesen, szinte megtámadtattak a kir. városok, hogy a polgár nevet, melyhez az ország minden lakosának joga van, csak magok lakosai egy osztályának számára kívánnák eltulajdonítani, s ennél fogva, mivel, már előbb, a polgári község helyett is, városi község nevezet vétetett fel, itt is nem a választó, hanem a polgár szót kívánták a megyék kihagyatni, s, noha indítványunk több városi követ által is támogattatott, nevezetesen pedig előadatott, hogy, e szerint, a polgári rend, mint külön rend, megsemmisíttetik: mindazonáltal a nagy többség csakugyan a polgár szót hagyatta ki, s e helyett, mindenütt, tétette ezt: választó. E szerint a Il-ik rész címe lett: a választókról és képviselőkről. .. .arra nézve, hogy a nálunk létező úgy nevezett újsori telkek választói képességre alapul nem szolgálhatnak, intézkedés nem lett volna, kénytelenek voltunk ezt fölemlíteni: Előadásunkat a kerületi jegyző Szentkirályi is pártolta, s kívánta volna ezeket a kivételek közé sorozni. Azonban a többség nem egyezett belé, oda utasítván bennünket, hogy királyi városban jobbágy minőségű föld nem létezhetvén, rendelkezzünk annak mielőbbi megváltásáról, nem pedig megörökítéséről. Válaszoltuk ugyan, hogy ezeknek létrehozása, a város akaratja és szándéka ellenére felsőbb parancsolatoknál fogva, és kir. biztosságok által, történt, úgy azoknak feltartása is a városnak érdekében nincs, s csak addig kívánunk rájok nézve intézke-
