Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
35 18. Debrecen, 1844. szeptember 30. A város válasza 2229. ...’’mivel a királyi városoknak országgyűlési törvény szabta jogainak gyakorlatába leendő visszahelyeztetésők iránt táplált remény már szinte tökéletes meghiúsuláshoz közeledik, és emiatti méltó fájdalom érzete a királyi városok követeit arra bírta, hogy azok egybegyűlvén, érett megfontolással tanácskozást tárcsának: melynek eredménye lön az, hogy azok az általa /Komlóssy László/ megküldött írásban foglalt, azon elhatározottságba állapodtak meg, hogy mindaddig, míg a királyi városok igazságos ügye O Felsége kegyelmes színe elébe terjesztve és megnyugtatva nem leend, az ország szükségei fedezése tárgyában kiküldött országos választmány évente kívántató 3 millió ezüst forintra nézve tett ajánlatába, s ezen a királyi városokra nagymértékben kiható új terv elvállalásába, nem csak befolyni nem fognak, de azt ellenezni, hozzájárulásokat megtagadni fogják... /A követ kéri, hogy a város közölje álláspontját, a tiltakozást illetően/ ...A királyi városi követek gyűlésének közlött öszve hangzó határozatát el nem fogadhatja, teljességgel nem látván célra vezető módnak.” Közgyűlési jegyzőkönyv. IV. A 1011/a 114.k. 19. Debrecen, 1844. december 2. A követ beszámolója az országgyűlés munkájáról 2740. Az 1843. május 4-re kitűzött, s a felséges Királyi előadásokat tekintve dús reményű országgyűlése f. év november 13-án bevégeztetvén, és a hatóságok megbízott követei hazatérvén. Jelen van azon idő, hogy e város Tanácsa és Választott Hites Közönsége által megbízott követek is megbízatásuk mikénti betöltéséről, a bevégzett országgyűlésnek eredményéről ... jelentésűket adják elő. Mivel e város részéről elválasztott egyik követ, Tanácsnok Nagy Sándor Úr, nyert engedetem mellett házi körülményei miatt időközben hazatérvén, az azon idő óta történt dolgokról csak országgyűlésen fennmaradt követ Komlóssy László Úr tehet kiegészítő tudósítást, felszólítja a követ urat, hogy megbízattatásának eredményéről tudósítását terjessze elő ... Országgyűlési követi végső jelentését következőkben adta elő: ... Tekintve tehát a K. K. előadásokat, melyek által az ország gyűlése megnyittaték, ezeknek pontjai mind olyanok valának, melyek a nemzet anyagi kifejlődését - a nyolcszázados alkotmány javítását és a kor kívánataihoz lehető célszerű alkalmazását tűzé ki a törvényhozás főlegi tárgyául.” /katonai élelmezés és szállás adóterhei, Duna és egyéb folyamok szabályozása, büntető és javító rendszer, követválasztás körüli békétlenségek és kihágások, 4. rend országgyűlési helyzete és szavazati joga, közhitei emelése, közlekedés, kereskedés fejlesztése/ „...Szólanom kell már most a lefolyt országgyűlések azon fő tárgyáról, mely mindnyájunkat közelebbről érdekel, s mely feletti tanácskozásra az országos rendek legtöbb időt fordítottak, mert meg valának győződve felőle, hogy e nélkül a haza nagy és virágzó soha nem lehet- ez a sz. k. városok ügye .Több ország gyűlései az újabb kornak keserűen bizonyíták, mely gúnyteljes vala a sz. k. városoknak, a negyedik alkotmányos rendnek országgyűlési állása, s ez bár honnan vette is eredetét, szülte ezt önkény vagy mulasztás mindegy! Alkotmány elleni esemény! Mert mi is lehet keservesebb alkotmányos országban, mint a nemzet közgyűlésén egy kiegészítő résznek nemcsak megjelenni, de arra törvény által köteleztetni is, azonban ott alkotmányos törvényeink ellenére semmi tényleges jogot nem gyakorolhatni. Fájlalá ezt a 4. rend, s mélyen sebzé őket 3. rendnek ily túlnyomósága, mely a meglévő törvényeken is felül emelkedett...mert a 4. rend egyikét teszi a 4 oszlopnak, melyen az alkotmány boltozata, mint a nemzeti önállás védpajzsa nyugszik. Sok és nagy vala tehát a küzdés, mai számos országgyűléseken a megtagadott szavazat irányában, de minden siker nélkül, mígnem a közelebbi országgyűlésen... a királyi városoknak belső
