Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Szabadi István: Révész Imre (1826-1881). Napló, igehirdetések, levelezés

______________________________________22J_ istenének végetlen kegyelme hagyott fent. Óh vajha nem csak szavakban szeretnék e’ hazát de lélekben és tettekben is, hogy a’ bölcsek tanácscsal, a’ gazdagok földi javakkal az ifjak lelkesedéssel ‘s nemes buzgósággal és minnyájan lelkünk és erőnk teljességével, életünkkel, és mindenünkkel készek lennénk áldozni e’ hazának, most is és majd akkor is midőn talán a’ vészek fellegei ennek egét is elboritandják. - De mért e’ kétkedés a’ hazaszeretet szent kötelessége körűi, hiszen a’ mi szivünk áradozik ezen fönséges érzeményről, és mi lelkünk teljességéből mondjuk el a’ Babyllonnak folyó vize mellet busongó honfiakkal hogy „ha elfelejtkezünk rólad hazánk! felejtkezzék el mi rólunk a’ mi jobb kezünk;” ragadjon mi nyelvünk a’ mi ínyünkhöz; ha meg nem emlékezünk rólad, ‘s ha a’ mi főigasságúnk a’ te határidőn nem lészen. Amen. ­1848 3/15. Révész Imre 2. Text. Jeremias prof. prof. VI. 4. Készítsetek hadat, keljenek fel és merjünk harczra délben; jaj minekünk ha elhanyatlott a’ nap és meghosszahbultak az estveié árnyékok. Nemzeteknek szintúgy mint egyeseknek sorsa, a’ változandóság örök törvénye alá van vettetve; é’nagy igazságot kétségen kívülivé teszik egyfelől történetek nagy könyvének lapjai, másfelöl, az emberi természetnek és rendeltetésnek változhatatlan alaptörvényei. Születés vagy előállás, fejlődés, elnyoma­tás, küzdelmek és nehéz harczok önmagunkkal és másokkal, nagygyá és dicsővé létei a’ szerencsétlen vívott küzdelmek után, vagy elenyészés és megsemmisülés önhibánk vagy ez’kibírhatatlan veszélyek rohama miatt; - ime ezek azon főbb sarkpontok, mellyeken egyeseknek szintúgy mint nemzeteknek élete megfordul. - De ugyan miért is vette vólna ki a’ mindenség örök bölcseségü alkotója az embert azon törvény alól, mely uralkodik az egész természet tömerdeksegén, a’ porszemtől a’ felfoghatatlan nagyságú égitestekig. Minden változó a’ természetben csupán a’ valtozandóság örök elve és törvénye változhatatlan. ­Nincsen egy nemzet sem a’jelenben és nem volt a’ múltban melly e részben kivételt szenvedne. De mutatják ezt különösen a’ vallásos életünkkel olly közel összveköttetésben álló ‘s ezért bennünket folyvást és szorosan érdeklődő régi zsidó népnek történetei. Ösmeretlen és dicstelen ugyan azért önma­gában magasztos nemzeti élet, majd nehéz fogság Egyiptomban, majd boldog élet az elfoglalt Kánahánban, virágzása és dicsősége a’ kornak és Jerusálemnek nagy messze földig; majd ismét fogság Babyloniában és Assyriában, majd végre lerogyás egy hatalmas nemzet járma alatt és szétüzetés a’ föld határin. íme ezek az említett szép életének vonásai. ­És ha megkérdezzük a’ bölcsességgel írt történetkönyveket; úgy találjuk hogy a’ nemzeteknél ezen változásoknak szülő oka, fejlesztője, fentartója vagy végbeszakasztója sohasem más volt, mint a’ fegyvernek, háborúnak, hadakozásnak ereje. Jól tudta ezt a’ páratlan hazafi és nagy próféta Jeremiás; S’ Midőn istentől ihletett lélekkel előre láta a’ változást melly nemzetére a’ babyloni fogságot örökre elhozandja; azért mondja nagy felindulással az hazájának fiaihoz, „készítsetek hadat, keljetek fel és menjünk harczra délben, az az alkalmatos időben, mert mint folytatja: jaj minekünk ha elhanyatlott a’ nap és ha meghoszabultak az estveli árnyékok, azaz jaj minekünk ha elmulasztottuk az alkalmatos időt, a’reánk törő ellenség megelőző megtámadására. ­Ki ne tudná közületek K. T. hogy a’ jelen örök emlékezetű és a’ mi polgári polgári életünkre is nagy fontosságra és olly változásokat hozott, mellyeket az idők rendes folyama évszázadok alatt lett volna képes megteremni? Ki ne tudná másfelől, hogy az általam előbb említett igazság szerint, ezen változások hazánk határira is elhozták a’ hadakozásnak és fegyvernek zajgását. Ne gondoljátok pedig azt K. T. mint eme változások és az ezek által felidézett fegyverdörgés zaja és hadakozási zaj csak pilla­natig tartana ‘s talán már holnap megszünendeszik; mert hasonló ez a’ földnek rengéséhez melly hegye­ket sülyeszt alá sziklákat repezdet meg, és megrendíti a’ tartományokat nagy messze földig, elannyira hogy zúgását a’ távol népek is észrevennék. Ennélfogva tehát nem leend egész? Czélellenes, alkalom és időnkívüli röviden elmélkednem előttek arról, hogy miért nem kell valamelly nemzetnek midőn arra szükség van, és különösen jelenleg a’ mi nemzetünknek a’ fegyverforgatástől és hadakozástól iszonyod­nia. Egy nemzetnek sem kell a’fegyverforgatástól és hadakozástól iszonyodnia; minthogy ezt is saját élete és javai fentartásának természeti ösztöne kívánja. - De mondjunk példát a’ dolog tisztább és alapo­sabb megértésére. Ha történnék hogy valakit közületek olly elvetemült rablók támadnának meg, kik

Next

/
Thumbnails
Contents