Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Szabadi István: Révész Imre (1826-1881). Napló, igehirdetések, levelezés
213 Révész Imre (1826 -1881) Napló, igehirdetések, levelezés Szabadi István d. Révész Imre lelkipásztor és egyháztörténész a Debreceni Református Kollégium diákjaként esküdt (a szabadságharc idején az ifjúság egyik vezéralakja), praeceptor, contrascribo, szenior, könyvtárnok, akadémiai segédtanár, felszentelése után balmazújvárosi és szentesi, végül haláláig debreceni lelkész. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, kiemelkedett tudományszervező tevékenysége. Hagyatékát a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára őrzi (TtREL 1.25.), mely levéltárnak 1867-től haláláig irányítója is volt. I. Révész Imre praeceptorsága idején, mint Lugossy József professzor tanítványa és utódja, 1849 elején lett könyvtárnok. Legendává váltak azok az epizódok, melyek során a Debrecent megszálló orosz katonák rablásaitól több alkalommal is sikeresen védte meg a Református Kollégium Nagykönyvtárának pótolhatatlan kincseit. Az eseményekről maga Révész tanúskodik az általa vezetett „Könyvtárnoki nap- ló”-ban (TtREL I.25.d.7.). Julius 3. Ma délután két órakor érkezett be a muszka sereg. Ezelőtt kevéssel tudám meg, hogy D. P. is többed magával elment. Én tehát az olv. társulatnak azon könyveit, melyeket ő még tegnap föl nem szállíthatott, - t. i. egy egész thekabelit - magam fölhordám. Nagy baj, hogy ezen könyveket még szám szerint sem adhatta meg D. P., - egyébiránt én, ha élni fogok, épen és hiány nélkül visszaadandom az általam átvetteket. Nagy szerencse pedig, hogy felhozám az ott maradt könyveket, mert már hat óra tájban csoportostul jöttek be a muszkák, s a mit tudtak, el is vittek, a gyékényeket mind kihordták s pozitive láttam egyet, hogy könyveket is vitt, miket bizonyosan valami gyáros pesti hölgy hagyott itt. Julius 4. Tegnap éjszaka már feltörték a seniori lakot s azt ugyan egészen ki nem rabolták, de ruhanemüeket s irományokat több darabokat vittek el. Kitaszították s feszítették a vékony ajtónak egy szakaszát, mind a külsőét, mind a belsőét. Rect. Prof. Kerekes ur jött föl s őröket állíttatott az ajtóra, sőt föl is jelentette a rablást, s ma már délelőtt t. Rosztomili úrral, ki morva fiú s tudja a szláv nyelvet beszélni, fönt is voltak egy major kíséretében nyomozás végett. De úgy látszik, ennek semmi eredménye nem lett; mert már ma délután 2 óra tájban én hozzám is jött föl vagy hat muszka 3 ízben; utóbb egy altiszt is jött s látván a képeket és könyveket szobámban, nagy reverencziát mutatott, sőt meglátván engemet, meg a bezárt rostélyos ajtót sem kívánta fölnyittatni, de én fölnyitám s szobámat kinyitám s megmutatám neki. Két óra tájban hozott be a szolgám nehány szám Életképet és egynéhány magyar könyvet, mit ő a szenioralis házba bebújt muszkáktól vett által. Ugyancsak ma, déltájban, hoztam a főisk. olvasó teremből nehány teke-pálczát s egy fehér golyót. A teke-asztal posztója már ekkor föl volt szakasztva. Hogy mi leend a teke-asztalból, nem tudom. D. P. ur, kinek felelősségére volt bízva mindezekre fölügyelni, elszökött még tegnapelőtt s igy a harmadik theka könyveit is nekem kellett fölszállitani.
