Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben
148 szabadsága,’ s ezt most nyerte meg nemzetünk. Eddig önkényes hatalom játszotta ki a’ törvényeket; zsarnokhatalom verette bilincsekbe a’ törvények’ bátorlelkü védőit, ’s Isten! Nemzetek Istene! A’ te romolhatlan igazságod megsegíté, a’ népszabadság’ óriás erejével segité meg ihletett választottidat, hogy ezek az olly sokáig önkénykedett zsarnokoskodott hatalmat pehelyként elhívják, ’s helyébe ez országnak felelős kormányt adjanak. Áldassál, magasztaltassál érette. És óh hallgasd meg ha könyörgünk, hogy e’ magyar haza’ felelős kormányának dicső férüait, nemzetünk’ e’ lángeszű ’s kristályszivű fijait, szent lelked által igazgasd, vezéreld e’ hon’ bóldogításában, hogy tántoríthatatlan hűséggel ’s feddhetlen igazsággal állhassanak meg e’ nemzet előtt, állhassanak meg egykor a’ te itélőszéked előtt is. Eddigi elmélkedésemben K. Gy.! a’ nemzetek’ hármas jelszavának “Szabadság, Egyenlőség, Testvériesség” egyikét a’ Szabadságot értelmeztem, előadván, hogy “a’ népszabadság” épen nem abban áll, hogy mindenki azt tehesse a’ mi neki tetszik, de áll abban, hogy a’ törvényhozásban mindnyájan résztvehetünk Népképviselet által; s a’ kormányzókat végrehajtás tekintetiben “feleletre ” szoríthatja a’ nemzet. Most már következik értelmezés végett, b. Az “Egyenlőség”... ’S e’ tárgyban is ott kell kezdenem az okoskodást, hol a’ szabadságra vonatkozólag kezdtem... Úgy-e K. Gy.! ha nem több csak két embert tekintünk meg figyelmes vizsgálattal: e’ kettő között is nagy különbözéseket találunk, miket már maga a’ természet jelel ki. Az egyik ifjabb, a’ másik öregebb. Az egyik testben, a’ másik lélekben erős,... ’s több e’féle. Ezen természeti különbözésekhez járulnak azok, miknek az emberek épen magok az okai. Az egyik szorgalmatos, a’ másik dologkerülő; ’s ennek következtében egyik szegény, másik gazdag... ’s több e’ féle... Ha ez így van: tehát a’ milliókból álló polgári társaságra nézve, egyelőre úgy látszik, egész határozottsággal ki lehet, ki kell mondanunk, hogy polgári társaságban Egyenlőség nincs nem is lehet. Mert hiszen részént a’ természet, részént az emberek önmagok semmisítik azt meg. Úgyvan, K. Gy.! “Egyenlőség” olly értelemben, mi szerént minden ember egyenlő ismeretekkel ’s ügyességgel bírjon, mindenkinek egyenlő mennyiségű birtoka vagy gazdagsága legyen, mindenki egyenlő hatalommal parancsoljon, polgáritársaságban nem létezhetik. Polgáritársaságban csak “törvényes egyenlőségről” van szó. Áll pedig a’ törvényes egyenlőség két dologban. Egyik, hogy az emberi jogokat minden polgár, mint ember, egyenlően élvezhesse. Másik, hogy a’ kötelességeket minden ember, mint polgár, egyenlően teljesítse. És ime, ez a’ jogok’ élvezésében, ’s kötelességek’ teljesitésébeni egyenlőség az, mellyel eddig Magyarország népe nem birt, ’s melyet most megnyertünk. Értsük meg jól. Az ember, ki polgáritársaság’ tagjává lesz, kétségkívül olly czéllal lép a’ társulati életbe, hogy itt testben lélekben boldogabbá legyen, mint lehetne egyedül egy magában. Ehezképest minden egyes embernek, törvényes egyenlőség által kell biztosíttatnia a’ felől, hogy jogát, miszerint szellemileg lelkét mivelhesse, ’s anyagilag jóllétét előmozdíthassa, a’ társaság nem csak elrabolni nem fogja, sőt inkább azt őrizi, védelmezi, 's elősegíti. Azonban K. Gy.! e' szent, e' sérthetlennek méltán tartandó» jogot Magyarország' népének eddig nem lehetett élveznie. A' könyvek’ szabad kinyomatásának akadályozása, némelly kinyomottaknak betiltása; a' protestáns főiskoláknak ugyanazon városban lakó római katholikus ifjak elől is elzárása; átalában a' népiskolák elhanyagolása, ezek' fentartási költségeinek egyedül az iskoláztatok' szegény erejére hagyása, a' lelkiismereti szabadság' korlátozása - nyommasztó (!) ónsúlylyal terhelték eddig országunk' népének szellemét, 's nem engedték annak kimivelődését... 'S mennyi akadály vólt eddig az anyagi jóllét előmoz- díthatásában. A' parasztjobbágyságnak, az annyi milliónak nem vólt egy talpalatnyi tulajdon földje: iparát szorgalmát a’ máséra kellett, vagy legalább kellett volna fordítnia. A’ gazdagföldbirtokos pedig termékeinek, valamint a’ kézimesterember műveinek, ’s a’ kereskedő árúczikkjeinek jutalmas árúpiaczot nem használhatott szabadon. A’ tudományos férfiú, ha szerencsétlenségére parasztnak nem nemesnek született, égi bölcsesség mellett sem számíthatott tehetségeihez mért hivatalra, pályakörre. Most már illy nemű jogkorlátozások nincsenek. Van egyenlőségi törvény polgári és vallásos tekintetben. Kiki szabadon mivelheti lelkét, mozdíthatja elő anyagi jóllétét. Az urbériség’ bilincsei alól felszabadított földbirtok, a’ földművelés’ mesterség’ kereskedés’ virágoztatása tekintetiből nélkülözhetetlen közlekedés’ országos erőveli munkába vétele továbbá a’ sajtó’ ’s lelkiisméref szabadsága, nemkülönben az iskolák’ közös használhatása “polgári egyenlőségünk” szent jogát visszaadták. De,... ott, hol jogok vannak: kötelességek is vannak. A’ polgáritársaság fentartása terheket tészen az egyes polgárokra. ’S íme abban áll az egyenlőség, hogy a’ polgáritársaság’ fentartása’ terheit, minden polgárok közösen viseljék, hordozzák. E’ terhek’ aránylagos viselése alól ne legyen kivéve senkinek is
