Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
VI. Az első honvédek, a 37. gyalogosezred 3. zászlóalja s az első nemzetőrök
elhatároztatik az indulás ideje, a kiindítandó nemzetőrségnek a megyén belől leendő ellátásáról való gondoskodással egy küldöttség bízatván meg. 225 Mire már a szolgabírák beterjesztették a kiindítandó egyharmad rész kimutatását, a nagy Bihar is elkezdett mozogni. A nemzetőrök elszállásolásukkal, élelmezésükkel s kiindításukkal [elszállásolásával, élelmezésével s kiindításával] megbízott választmány, mely Thurzó János alispán elnöklete alatt Hodossy Miklósból, Jakab Mihályból és Csengery Imréből állott, 226 elhatározta a várad-újvárosi s várad-olaszi nemzetőrség egyharmad részének kiindítását, amonnan önkéntesekből kitelt az egyharmad rész, emitt azonban csak sorshúzás folytán volt az kiállítható. Nem nagy hajlandóság volt sem itt, sem a vármegye nagy részében a nemzetőröknél a harcba indulásra, s felpénz nélkül nem is akartak semmiképp kiindulni; pedig már Szombathelyi Antal, Békés vármegye első alispánja, még július 8-án tudata Bihar vármegyével, hogy ő 3000 békési nemzetőrrel július 12-én meginduland Makó felé az Alvidékre, kérve egyszersmind Bihar vármegyét, hogy szükség esetén álljon a békésiek segély ökre [segélyére]. 227 A választmány a központi városiakból csakugyan kiindított szuronyos fegyverekkel ellátott két erős századot július 27-én Nagyszalontára, mint a nemzetőrség gyülhelyére, kik még az nap megérkeztek ide, s a szalontaiak által, kik vetélkedtek megvendégeltetésükön, leírhatlan örömmel és lelkesedéssel fogadtattak. Részükre 8200 p. frt-ot a minisztériumnál s 500 szuronyos fegyvert Temesvárról a futárképp fölküldött Jakab Mihály eszközölt ki. Ezen csapattal elmentek Tar Imre, Komlóssy Antal, Baróthy László, Verner László, Kopócsi Mihály, Tokody Ágoston, Selmeczi Imre és Porubszky László is. Már a szomszéd községek küldötteik [küldöttei] is értekeztek az iránt velők, hogy azok is hozzájuk csatolják saját nemzetőreiket, midőn július 29-én megérkezett Riczkó Károly őrnagy a választmány azon parancsával, hogy a kiindult két század térjen Váradra vissza. A két század aztán t * * 228 szépen visszatért. Ezen parancsra Mészáros hadügyminiszternek éppen július 27-én a Közlönyben megjelent azon rendelete szolgált okul, melyben meghagyta a törvényhatóságoknak, hogy a beállható zavarok kikerülése tekintetéből előbb jelentsék be a kiindítandó nemzetőrök létszámukat [létszámát]; s majd a miniszter fogja megrendelni, hogy azokból mennyi merre és mikor induljon ki. 229 Ezen hadügyminiszteri rendelet az augusztus 1-i bizottmányi gyűlésen tárgyaltatott, meg is vitattatott hatalmasan, maga az elnöklő alispán: Thurzó János 22-szer szólott hozzá. Határozatba az ment, hogy a tisztviselők bírjanak rá az Alvidékre való táborba szállásra a nemzetőrök közül az önkéntes ajánlkozásra annyi egyént, mennyi az egyharmad rész összegének megfelel, s hogy kedvet csináljon a vármegye az önkéntes szolgálatra, elhatározta azt is, hogy az önkéntes nemzetőröknek a kormány által fizetendő 8 pengő krajcár napi zsoldon kívül a megye még 12 krajcárt fizetend, mely két összeg együtt 35 o. é. [osztrák értékű] krajcárnak felel meg, s hogy ezt fedezhesse: 20.000 frt adónak kivetését határozta el. 230 225 Közlöny, 1848. júl. 15. (36. sz.) 226 Bihar vm. jkv. 1848:2180. — Móricz Pál Máramarosban volt ilyen választmányi tag. Várady Gábor: Máramaros megye 1848-ban. Hazánk 3: 173-186. (1885), hivatkozás: 181. 227 Okmánytár: XVI. 228 Közlöny, 1848. aug. 3., 9. (55., 61. sz.); Kossuth Hírlapja, 1848. aug. 3. (29. sz.) 229 Okmánytár: XVII. 230 Bihar vm. jkv. 1848:3437.
