Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

VI. Az első honvédek, a 37. gyalogosezred 3. zászlóalja s az első nemzetőrök

E közben s már július 24-én beterjesztették a szolgabírák a kiindítandó nemzetőrség kimutatását a bizottmányi közgyűlésnek.

231 Késtek ugyan vele, de legalább most már volt kiket felszólítani az önkéntességre, mire most már, részint amiatt, hogy látták azt, miszerint Lenkey derék huszárszázadjával s egy székely zászlóalj Balázs őrnagy alatt, lelkesüléssel vonul a rácok ellen, részint pedig a magasabb napi zsold miatt, nagyobb hajlandóság mutatkozott. A Lenkey-huszárszázad július 30-án, a székely zászlóalj pedig július 31-én érkezett Nagyváradra, hol egy-egy napot töltött mindenik, s másnap, éspedig az utóbbi szekereken, szállíttatott Nagyszalonta felé. Fogadtatásuk nálunk hozzájuk méltó volt. Vendégség volt minden háznál, hol huszár vagy székely szállásolt, a tisztikart pedig a "Fekete sas"-ban vendégelték meg. Nemcsak ezeket, de még az erdélyi oláh határőröknek szintén az Alvidékre indított s Nagyváradon keresztül vonult zászlóalját is megvendégelte a váradi polgárság.

232 Az augusztus 1-i bizottmányi közgyűlés egész[en] 7-éig eltartott, s még be sem fejeztetett, midőn megérkezett Riczkó őrnagyhoz Vukovics Sebő királyi biztosnak futár által küldött azon rendelete, melyben meghagyta ennek, hogy a Nagyszalontára összevont bihari nemzetőrséget, mely pedig, mint láttuk, már visszarendeltetett, azonnal útnak indítsa, rendeltetéséül Verséétől jobbra, a Becskerek felé eső tájék védelme jöhetvén meg.

233 Ezen rendeletnek tárgyalására másnapra, augusztus 8-ára, újabb bizottmányi gyűlés hivatott 234 össze. Az augusztus 8-i bizottmányi gyűléshez már megérkezett Mészáros hadügyminiszternek is 1200főnyi jól felfegyverzett és fölkészült, ezen kívül hosszabb időre állított nemzetőrség kiállítását s útnak indítását sürgető leirata.

235 Ezen bizottmányi közgyűlés ezen két rendelet folytán mindenekelőtt azt határozta el, hogy tekintettel arra, miszerint ilyen fontos és gyors intézkedést igénylő ügyek testületileg nehézkesen kezeltethetnek, a nemzetőrség kiindításával, élelmezésével és elszállításával az eddigi választmánynak ezen funkcióitól való felmentése mellett egyedül Hodossy Miklós bízatik meg.

236 Tehát a következmény csakugyan igazolta Csengery Imre július 8-i indítványának helyességét. S átlátván a bizottmányi gyűlés azt is, hogy ezen rendeletek rögtön foganatosítandók , arra pedig hogy a kiindítandó nemzetőrök mind önkéntesekből állíttassanak össze, hosszabb idő kívántatnék, ezen indokokból visszatért július 9-i azon határozatához, hogy a bihari nemzetőrségnek kiindítandó egyharmad része szükség esetén sorshúzás utján állittassék ki, a tábori szolgálat tíz hétben, gyülekezési helyül Nagyszalonta s gyülekezési határidőül augusztus 17-ike állapíttatott meg.

237 A bizottmányi közgyűlés Hodossy Miklóssal szerencsés választást csinált. Hodossy Miklós kellő ember volt a kellő helyen. Munkás, fáradhatatlan s fölülmulhatlanul erélyes. Szükség esetén személyesen elment kérni egyet-mást egyes magasabb állású egyéniséghez; ha visszautasittatott, újra egész[en] nyugodtan megkérte, hogy szíveskedjék teljesíteni a kérelmet, mert ha az másnapra meg nem lesz, kénytelen lesz az illetőt főbe lövetni. Meg is lett másnapra a kért dolog, mert tudták azt, hogy Hodossy nem játszik a fenyegetésekkel. 231 Bihar vm.jkv. 1848:2549-2560. 232 Kossuth Hírlapja, 1848. aug. 5., 9. (31. és 34. sz.) 233 Okmánytár: XVIII. 234 Közlöny. 1848. júl. 15. (67. sz.) 235 Okmánytár: XIX. 236 Bihar vm.jkv. 1848: 3683. 237 Bihar vm.jkv. 1848:3690.