Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

V. Nemzetiségi mozgalmak s a rögtönítélő bíróságok

c) a román nemzet fiainak a közkormányzás ágaiban eddigelé nélkülözött alkalmazásukra [alkalmazására], különösen a román nép lakta vidékeken méltányosb figyelem fordittassék; s d) a. határőrvidéki ezredeknél kiválólag született román nemzetiségű tisztek alkalmaztassanak.

160 Mindazonáltal Bihar vármegyének délkeleti vidéke nagyon fenyegetett pont volt, amennyiben ez a vidék igen közel volt Zarándhoz és Balásfalvához, s a szegény nép könnyen elcsábíttathatott az ottani bujongatók által. Hogy bujtogatok jártak Biharban is: beigazolt tény; Élesden szeptemberben négy rác bujtogatót fogatott el az ottani szolgabíró.

161 A kormány a honnak ily fenyegetett helyzetében egy részről úgy vélt a fenyegető bajon segíthetni, hogy június 12-én István nádor mint királyi helytartó s Szemere Bertalan mint belügyminiszter által aláírt rendeletben az ország több vármegyéjében, s ezek között Biharban is, publikáltatta a statáriumot, a statárium kiterjesztetvén a rögtönítélő bírósági szabályzatban kijelölt eseteken kivül az ország békéjének s a törvényes közrendnek erőszakos kitörésekkel kisért lázadás, lázítás, lázadásra bujtogatás s annak következtében elkövetett gyilkosságok, rablások, gyújtogatások általi megháborítása esetére, sőt az e részletben megkísérlett, de közbejött törvényes erő által a végrehajtásban megakadályozott merényekre is.

162 Ezen rendeletet a vármegye június 20-án tartott bizottmányi gyűlésében szabályszerüleg meghirdettetni rendelte; azt 350 példányban kinyomatta, s a községek házaira kifüggesztette. A rögtönítélő, vagy mint több megyei végzésben később mondatik, nyomban ítélő bíróság elnökeiül ugyanazon napon a vármegye Hodossy Miklóst és Ambrus Jánost, ülnökeiül a törvényes bizonyság, a jegyző és tiszti ügyvéd hozzájárultával Baróthy Pált, Ercsey Lajost, Jakab Mihályt, Kurányi Györgyöt, Mallász Józsefet, Neupauer Jánost, Porubszky Istvánt, Szlávy Miklóst, Tar Imrét és Weiterschütz Jánost választotta meg, kimondván azt is, hogy az eljárandó törvényszék szükség esetén az első alispán által fog egybehívatni.

16 Később október 13-án pedig elnökökül még Bende Péter és Haller Sándor gróf s ülnökökül Csanády István, Fényes Dienes, Jakabfy Joachim, Mezey Mihály, Stauffer Lajos, Sztupa Mihály, Szacsvay Gábor, Szilágyi Lajos és Toperczer János is elválasztattak.

164 Bende Péter lemondása folytán pedig további elnökökül Sántha György, Reviczky Frigyes és Ercsey Lajos választattak meg.

165 Sokfelé levén a nyomban ítélő törvényszék igénybe véve, ülnökéül végre még Pétery Ferenc, Fráter Menyhért, Boros Lajos és Servánszky Ferenc is elválasztattak.

166 Ezen rögtönítélő bíróság erélyes föllépése nagyban járult ahhoz, hogy a lázadás lángja Erdélyből Bihar vármegyébe át nem csapott. Több helyen szállt ki statáriumtartásra ezen biróság. Tartott törvényszéket Kólyon, Belényesben, Görbéden, Böszörményben, Beélen, Vaskohn, Élesden, Nagyváradon, amint a körülmények igényelték. 0 Pesti Hírlap, 1848. máj. 27. (67. sz.) 1 Kossuth Hírlapja, 1848. szept. 12. (63. sz.) 2 Okmánytár: XIII. 3 Bihar vm.jkv. 1848:2089. 4 Bihar vm. jkv. 1848:4124. 5 Bihar vm.jkv. 1848:4438. 6 Bihar vm. jkv. 1848:4515.