Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

V. Nemzetiségi mozgalmak s a rögtönítélő bíróságok

Kólyon Sárközy Ferenc földbirtokos ügyében ült össze. Ennek ügye, ki lazítással volt vádolva, nagy port vert föl a vármegye bizottmányi közgyűlésén is. A tisztviselők közül többen a motozás elmellőzése miatt mulasztással terheltettek, s az ingerültség oly nagy volt, hogy vádlottnak még a védő ügyvédje, Riskó Sándor is, csupán azért, mivel vádlottal a börtönben beszélt, letartóztattatni rendeltetett,

167 mi oda mutat, hogy a forradalmi korszakban sehol sem szokták nagyon respektálni a védői jogokat. Az ügy végre is oda dőlt el, hogy a rögtönítélő biróság Sárközynek ügyét nem találván a rögtönítélő bíráskodási szabályok alá vonhatónak, azt a rendes útra tette át,

168 mi egyjelentésű volt a csendes elaltatással. így járt el legtöbb helyen a statariális bíróság. Azonban Görbéden, november 9-én, Puskás Gábor és Puskás Sándor kávásdi s Pánya Péter tulkai lakosokat lazításban bűnösöknek mondván ki, őket halálra ítélte, s ezek, mint a jelentés mondja, csakugyan akasztófára függesztettek.

169 A Belényesben ülésezett rögtönítélő bíróság is marasztaló ítéleteket hozott. November 29-én Forlogge Vaszali petroszi lakost s december 1-én Bondurás Mihály kiskohi lakost ítélte halálra, kik szintén akasztófán végezték életöket.

170 S Margittay szerint a pestesi bíró, Turkus is kivégeztetett egy társával együtt, mivel lázadásra szított, Élesd megrohamozása s az újoncok összeírása ellen.

171 Szigorú eljárás, de indokoltatott a vészes körülményekkel, s valóban üdvös hatása volt. Néhány ember megszolgált halála ezrek és ezrek életét s vagyonát mentette meg. Éppen ezen időben lehetett legjobban tartani a lázadásnak átharapódzásától Erdélyből, mert ekkor már a magyar sereg egészen ki volt verve onnan. A veszély elmúltával a rögtönítélő bíróság erélye is aláhanyatlott Nem volt reá többé szükség. Az 1849. év elején pedig a politikai vegyes törvényszék kezdette meg Nagyváradon is működését, melyet közönségesen vésztörvényszéknek neveztek. Ez egészen absrobeálta [magába olvasztotta] a rögtönítélő bíróságok hatáskörét, s így azok, habár hivatalosan meg nem szüntettettek is, csendesen, észrevétlenül kimúltak. Azonban a vármegye bizottmánya közigazgatási úton is igen sokat tett a csend és törvényes rend fenntartására. Szigorúan vigyázott maga a veszélyeztetett vidékre, s őrködtetett afelett tisztviselői által is. A kormánybiztos: Hodossy Miklós is egyik munkás tényező volt a veszély elhárítására, ő is éjjel-nappal őrködött, hogy a határszélen elterjedni kezdő láng elfojtassék. Nagy elösmerés illeti Ambrus Jánost is, ki a legterhesebb időkben egész hónapokon át faluról falura járt, dacolva az akkori zordon idő viszontagságaival s megvetve minden veszélyt, mely a határszéleken fenyegette. Mindenütt népszerű beszédeket tartott, s a veszélyeztetett vidéket szépszóval, s ha kellett szigorral, nemcsak a haza iránti hűségben tartotta meg, hanem az azt lakó 110 ezer főnyi román népet minden nagyobb rázkódtatás nélkül az újoncozásra is rábírta. így történt, hogy Belényes városa s az azt környező magyarság, kiknek majdnem Bihar vm.jkv. 1848:4124. Bihar vm.jkv. 1848:4259. Bihar vm.jkv. 1848:4428. Bihar vm.jkv. 1848:4607-4608. Honvéd-Album (1868), 64-65.