Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
II. Beöthy Ödön
választ, [s mivel] útlevelet nem kaphatott, május 27-én Brassóból visszatért, Fuad effendihez még előbb Szebenből erélyes tiltakozást intézvén az orosz beavatkozás ellen. 60 Visszatért annyival inkább, mivel a bukuresti angol ügynök által arról értesíttetett, hogy az vele dethronisatio [trónfosztás] következtében minden hivatalos érülközést [érintkezést] megszakítaná. Hazajött Nagyváradra. Itten a júniusi hosszú bizottmányi ülésen még két napon, június 6-án és 8-án elnökölt. Elkeseredését azonban nem tudta tovább türt őztetni a Függetlenségi nyilatkozat fölött, egy Kossuthoz intézett levelében lemondott a Függetlenségi nyilatkozat következtében úgy a főispánságról, mint a konstantinápolyi követségről. "Eleresztettétek a kutyát a láncról" - így jellemezte a Függetlenségi nyilatkozat által tett lépést. Vukovicshoz június 8-áról intézett leveleiből ugyanazt lehet sejteni, hogy lemondásának indoka az volt, hogy Kossuthnak bizalmát maga iránt azon okból, mivel miniszteri kombinációba mostan bele sem hozatott, melyet különben mostan sem fogadott volna el, megcsökkentnek tekintené. Azonban hogy a Függetlenségi nyilatkozat volt a valódi indok: az a teljesen szavahihető Komlóssy Antalnak, kinek előttem tett szóbeli nyilatkozatára közlöm ezen adatokat, s akivel Beöthy Ödön lemondását fogalmaztatta, és Gálbory Somának, Beöthy Ödön volt titkárának szintén előttem tett nyilatkozatával teljesen összehangzó, bárha azt Beöthy Ödön Vukovicshoz intézett említett levelében elhallgatja is. Lemondása a főispánságról miért nem tétetett soha közzé: annak természetes okai vannak. A kormány nem akarta blamálni a Függetlenségi nyilatkozatot. S bár a Függetlenségi nyilatkozat elleni minden lépés, annyival inkább annak megdöntése a Függetlenségi nyilatkozat végső passzusa által honárulási bűnnek és így vésztörvényszék alá eső cselekménynek nyilvánittatott, Beöthy Ödön, mint az erős meggyőződés embere, nem rettent viszsza föltámadni az ellen, melyet hazájára nézve vészesnek tárta. Szivák Miklós lemondása folytán éppen betöltendő lévén a berettyóújfalui kerület képviselői állása, ottan azon határozott célból, hogy Nyáryval, kivel ez iránt érintkezésbe is lépett, a Függetlenségi nyilatkozat visszavonására parlamentaris [országgyűlési] pártot alkotand, megválasztatta magát képviselőnek. Csakhogy mire ő meg lett választva, a ház meg május 31-én július 2-ára elnapoltatott, s midőn július 2-án Pesten a ház csak azért, hogy újra elnapolja magát s fusson ismét a kormánnyal, egybegyűlt, már akkor nyakunkon volt a muszka interventio [beavatkozás]. S Beöthy Ödön, látva, hogy már nem használhat semmit a célba vett lépés, lemondott tervéről, nehogy indítványát valaki saját megmentése céljából tettnek keresztelje el. 61 A Pestre visszaköltözött országgyűlésen már mint képviselő jelent meg, valamint Szegeden is, s egynehányszor ellenzéki szellemben szólalt fel a tanácskozásokban. Az 1849. évi június 14-én a hétszemélyes főtörvényszék első alelnökéül neveztetett ki, de arra, hogy elfoglalta-e ezen állását, nincsenek adataim, azonban a Vukovicshoz intézett egyik, föntebb már hivatok [hivatkozott] levélből biztosan következtethetünk arra, miszerint kinevezését elfogadta, bár ő a hétszemélyes fő törvényszékhez történt első kinevezéseket, a magáét sem véve ki, nem tartotta népszer üeknek és szerencséseknek. Ekkor már meg voltak számlálva a szabad Magyarország napjai, a nemzet kezéből nemsokára kicsavartatott az önvédelemre felemelt fegyver. A nemzet eltiportatott, s a 60 Csengery Antal (1870) 2:40^12. 61 Mindez Komlóssy Antal szíves közlése után.
