Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XV. Az utolsó napok s a bukás
anélkül, hogy a kormány föloszlása kimondatott volna, egyhangúlag fölhatalmazta Görgeit a további alkudozásokra, sőt arra is, hogy Ferenc József őfelségének megismerése [elismerése] alapján békét köthessen. 1021 Görgei nem ezt várta, hanem a kormány lemondását is, mire — mint ő mondja, — mindjárt a Guyon levele olvasása után fölkérte Kossuthtot. 1022 Ezen levél ösmeretlen. Asbóth közöl ugyan egy levelet, melyben Görgei fölhívja Kossuthot s a kormányt a lemondásra, 1023 de ennek valódiságát Assermann a Görgei védelmére erős logikával írott munkájában kétségbe vonja. 1024 Valóban alig is képzelhető, hogy Görgei, ki nemcsak Kossuthnál négyszemközt augusztus 10-én éjjel, mit csak ő maga ír le, de már az augusztus 10-i utolsó előtti miniszteri tanácskozásban is, tehát Guyon tudósításának tudomására juttatása előtt, kijelenté, mint azt Horváth is elismeri, 1025 hogy ha az osztrákokat vissza nem verheti, az oroszok előtt leteszi a fegyvert, most a Guyon tudósításának ösmerése után, a hazánk jövőjét biztositó cél eléréséről beszéljen, s azért tartsa szükségesnek — mint az Asbóth által közölt levélben mondatik — a kormány lelépését, hogy az elérethessék. De meg Görgei állítása szerint ő az alkudozásokra való fölhatalmazó okmány vétele előtt írott Kossuthnak, ezen levél pedig már a fölhatalmazó okmány kézül vételét említi. És így vagy Görgei állítása téves, vagy ezen levél csakugyan nem hiteles. S ha a levél hiteles: az azt mutatná, hogy habár el volt is határozva a fegyverletételre Görgei, élt lelkében még akkor, Pöltenbergék visszaérkeztök [visszaérkezte] előtt, némi reménysugár arra nézve, miszerint talán még valamit megmenthet a nemzet számára. Az alkudozásokra fölhatalmazó levél vétele után Görgei saját állítása szerint Csány útján kérte fel Kossuthot a lemondásra, s ha ez áll, ez ismét bizonyítja a fenntebb érintett levél apocriph [nem hiteles] voltát. Pedig ezt Csánynak maga az Asbóth által közölt levele, mely a ténykörülményekkel teljes összhangzásban áll, és így valódiságához kétség nem fér, igazolja. Csány ezen levélben fölkérte Kossuthot, hogy előbbi, az utolsó minisztertanácsot megelőző beszélgetésükhöz képest, mondjon le ő is, a komány is, a maga részéről Csány még ezen levelében lemondván. Ugyanezt tették Vukovics, ki Csány látogatására jött, s Aulich, ki odahívatott, egy másik, Csányval együtt közösen kiállított s Kossuthoz küldött levélben. 1026 Kossuth válasza egy Görgeihez intézett levél alakjában, mely aztán a kormány lemondását világosan kifejezi, mint a kormány többségének indítványára történtet, augusztus 11-ének délutáni 2 órájáról keltezetten, nemsokára megérkezvén Csányhoz, az a jelen volt három miniszter s az időközben odaérkezett Horváth által is ellenjegyeztetett, 1027 valamint a nemzethez intézett s nyomtatás alá adott azon ismeretes nyilatkozat is, melynek első bekezdésében nyíltan bevallja Kossuth, miszerint nincs többé remény az önvédelmi harcnak az egyesült szövetséges sergek ellenében sikerrel való folytathatására, mit különben Asbóth, Görgeinek legerősebb vádlója, szintén beösmer. 1028 1021 Horváth Mihály (1871-1872) 3:406. (1872) — Itt hol a felhatalmazó okmánynak habár nem eredeti, de Kí szövege is közölve van. 1022 Görgei Arthur (1852) 2:386. 1023 Asbóth Lajos (1862) 1:73. 1024 Asserman Ferenc (1868): Dembinski Magyarországon (1874) 145., 146. 1025 Horváth Mihály (1871-1872) 3:401. (1872) 1026 Asbóth Lajos (1862)1: 74-77. 1027 Lásd magát az okmányt: Görgei Artúr: Még egyszer Kossuth és Görgei. Budapesti Szemle (1881) 26:200. 1028 Asbóth Lajos (1862)1:245.
