Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIV. Adományozások a haza oltárára Bihar vármegyéből. A pénzügyi állapotok

Az első előterjesztés szerint április 11-én találtatott a kincstárban 506.015 frt 24

2

/

4 kr., ennyivel kezdte el a kormányzást az új minisztérium, a fenti összeggel együtt befolyt még június végéig a harmincadból, sóból, állami javakból, közönséges jövedelmekből s rendkívüli és futó bevételekből 3.010.943 frt 39 kr., s miután a kiadás ezen időről csak 2.491.272 frt 58 V

4 kr.-t tett, készpénzben június végével 519.670 frt 40

3

/

4

kr. maradt még a kormány rendelkezésére.

948 A második előterjesztésben a bevételeket az 1848. év 2. felére 10.126.730 frtban, a kiadásokat pedig 28.845.507 frtban, s a hiányt 18.718.777 frtban irányozta elő Kossuth. Ehhez csatolt hat törvényjavaslatot, éspedig 1. "az adótartozások és folyó adó behajtásáról" szóló törvényjavaslatot, mely szerint a hátralékos hadi adó felét, mert csak ennyi irányoztatott elő, a községi adószedők hajtják be, a behajtott összegből jutalmul 2%-ot kapnak, de a behajtásért egész vagyonukkal felelősök;

949 2. a "folyó évi november és december hóra kivetendő adóról" szóló törvényjavaslatot, mely szerint az eddig hadi adóval megrovottakra 1.098.811 frt 6

3

/i

0 kr. adó vettetik ki, Erdélyt nem számítván ide; 3. "a hon eddigi adómentes osztályainak folyó fél évi adójáról"

950 vagy alternative "a rendkívüli jövedelmi adóról" szóló törvényjavaslatokat, hogy tetszés szerint választhasson közölük a ház; az előbbi szerint 4.000.000 frt lett volna repartiálás [újra fölosztás] útján kivetendő az eddig adómentes polgárokra, az utóbbi szerint progresszív jövedelmi adó, éspedig 50 frt tisztajövedelmen alól semmi, 50-100 frtig 1%, 100-500 írtig l'/

2 %, 501-1000 frtig 2, 1001-2000 frtig 2'/

2 s azontúl 3% jövedelmi adó, a kamatjövedelem föltétlenül az utóbbi kategóriába esvén; 4. a "rendkívüli pálinka-adóról" szóló törvényjavaslatot, mely szerint kis üsttől 2, egyszerű kazán után minden akó mértékétől 10, s ugyanattól gőzkazán után 20 frt adó szabatik ki, a külföldről hozott minden akó pálinkára pedig 8 frt határvám vétetik ki; 5. "a volt Erdély volt adófizető lakosainak közadójáról" szóló törvényjavaslatot, mely szerint az eddigi évi adóösszeg V

6-a leendett november és december hóra fizetendő; végül 6. "az ország folyó félévi közszükségleteinek fedezése végetti hitelnyitásról" szóló törvényjavaslatot, mely szerint a pénzügyminiszter 16, legfölebb 30 millió frt erejéig kölcsönkötésre vagy kamatatlan pénztári jegyek kibocsátására hatalmaztatik fel.

951 A harmadik előterjesztésben Kossuth az 1849. évre a bevételeket 16.359.053 frtra, a kiadásokat pedig 62.222.368 frtra, s így a hiányt 45.863.315 frtra teszi, a proponált [javasolt] rendes adókból bejövendő összegeket még nem számítván be a bevételbe;

952 ehhez is csatolt négy törvényjavaslatot, éspedig: 1. "a mellékadókról" szóló törvényjavaslatot, ilyenek a) a lajstromozási díj, mely szerint, minden birtokváltozás ezután egy birtokkönyvbe lesz belajstromozandó, s ezért az érték után Pesten 2, egyebütt 1% lajstromozási díj lesz fizetendő; b) a bélyegdíj, mely szerint a váltók érvénytelenség terhe mellett az 1849. évi január 1-től fogva bélyegzett váltó levelekre állítandók ki, a bélyeg a félévi kamat 6%-ában állapíttatván meg, s a kártya is lebélyegzendő, a bélyeg terén 32 lapú kártyánál 5, másnál 10 p. kr.-t [pengő krajcárt] a külföldi kártyáknál kétannyit; aki bélyegtelen kártyát használ, 10 frtra birságoltatik, melyből a föladót 2

/

5 rész illeti, c) a pálinkaadó, éppen oly mérvben, mint az 1848. év 948 Kossuth Hírlapja, 1848. aug. 27. (50. sz.) 949 Kossuth Hírlapja, 1848. aug. 29. (51. sz,) — Az 1848. 2-ik félévi költségvetés részletezése Lukács Béla (1871): 18-21. 950 Kossuth Hírlapja, 1848. aug. 30. (50. sz.) 951 Kossuth Hírlapja, 1848. aug. 31. (53. sz.) 952 Kossuth Hírlapja, 1848. szept. L, 2. (54. és 55. sz.); Lukács Béla (1871) 26-39.