Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIV. Adományozások a haza oltárára Bihar vármegyéből. A pénzügyi állapotok

második felére javasoltatott; d) az italmérési adó, mely Pesten a Bel- és Lipótvárosban 40, a többi városrészekben 20, a szabad királyi, követküldési joggal biró, országúti, vasúti vagy gőzhajózási állomást képező városokban, vagy ezek nélkül is a 10.000 főnél nagyobb lakossággal bíró községekben 10, az országútban fekvő, de állomási helyet nem képező vagy 4000 főnél nagyobb népességgel bíró községekben 5, egyebütt pedig 2 frtban javasoltatott megállapittatni; a vendégfogadósok, ha éttermök is van, ennek kétszeregét [kétszeresét], ellenesetben pedig másfélszeregét [másfélszeresét] tartozván fizetni; e) a dohányárulási adó, mely éppen annyit tett volna a vágott dohányt és burnótot áruló boltokra nézve, mint az italmérési adó, a szivaros boltoknál pedig kétannyit;

953 2. "az 1849-iki adókulcsról" szóló törvényjavaslatot; ebben az egyenes adók feletti intézkedések foglaltattak, nem érintvén ezek által a törvényhatóságok házi adója s a községi adó. Egyenes adóul Kossuth a marhatartási adó törlése mellett a határőrvidék kivételével az országnak minden egyéb alkatrészeire, tehát mostmár Erdélyre nézve is öt adónemet hozott javaslatba, éspedig a) a földadót, ez a következő alapon róvatik ki: a törvényhatóságok kilenc osztályba soroztainak (azt, hogy mely osztályba volt sorozva Bihar vármegye, kikutatnom nem lehetett), minden osztályzatban a szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra 1200D öles holdanként 5, belső telkekre, rétekre és kertekre 3, s az erdőkre, legelőkre és nádasokra 5 alosztály állapíttatott meg: ehhez képest 1 hold szántóföldre, szőlőre és szilvásra 17-4, a belső telekre, rétre és kertre 26-6, s az erdőre, legelőre és nádasra 14-1 p. kr volt földadóul kirovandó: b) a házadót mely négy osztály szerint 2 frt, 1 frt, 30 p. kr. és 15 p. kr.-ban volt kirovandó, az első osztályt Pest, a másodikat a királyi s követküldési joggal biró városok, a harmadikat a választási kerületi főhelyeket s székhelyeket képező községek, s a negyediket minden egyéb helyek képezvén; c) a keresetadót, mely általában véve a tiszta jövedelem 6%-ában volt megállapítandó, de a fizetéssel birók[ra] s a haszonbérlőkre nézve a fizetésnek vagy a haszonbérnek csak 3, s a fizetéssel és szállással birok s a tőkepénzesekre nézve annak 4 l

2 %-ban, a kézművesek pedig a házadóra vonatkozó osztályzat szerint 8, 6, 4 és 2 frt kereset adót s minden legény után még félennyit s a napszámosok ugyanazon osztály szerint 2 és 1 frt s 30 és 20 kr adót voltak fizetendők; d) a személyadót, mely a fenti egyenes adóknak Vio-ed részében volt kirovandó; s ej a távollevők adóját, melyet mindazok fizetnék, kik félévet nem tanulmányozási célból s nem kormányi küldetés folytán külföldön töltenek évenként, s mely szerint ezekre az egyenes adó kétszeres összegben volt kirovandó;

954 3. "az adó kivetéséről és behajtásáról" szóló törvényjavaslatot, mely szerint az ország adókerületekre lett volna fölosztandó, mindegyikben a kivetést egy rónok s a behajtást egy adótárnok teljesítette volna, a községenkénti kivetést a törvényhatóság s végül a pénzügyminiszter vizsgálta volna felül. Az egyénenkénti kivetést a megyei s kerületi tisztviselővé emelendett községi jegyző, s az egyénenkénti bahajtást a községi adószedő teljesítette volna, s mindennek december végéig meg kellett történnie, hogy az adóév kezdetére minden rendben legyen, s éppen ezért ezen törvényjavaslat mindenről nagyon terjedelmesen és részletesen intézkedett;

955 s végül 4. "az ország 1849. évi közszükségeinek fedezése végetti hitelnyitásról" szóló törvényjavaslatot, mely szerint a pénzügyminiszter az 1848. év második felére már Kossuth Hírlapja, 1848. szept. 3. (56. sz.) Kossuh Hírlapja, 1848. szept. 7., 8. (59. és 60. sz.) Kossuth Hírlapja 1848. szept. 10., 12., 13. (61-63. sz.)