Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIV. Adományozások a haza oltárára Bihar vármegyéből. A pénzügyi állapotok

más ottani hazafiak 112 ezüst frtot. A nagyváradi hazafias közönség a szerencsétlen Felvinc lakosai részökre [részére] is összegyűjtött 200 p. frtot és 15 krt.

943 Sárosy Gyula gyűjtött vármegyénkben is fölolvasásaival a sebesült honvédek részökre [részére]. Nagyszalontán e célból június 17-én jelent meg Fekete János és Vince Viktor kíséretében, s reggeli 10 órakor a református templomban fölolvasást tártának az Arany Trombitából, mely a forradalom költészetének prototypje [prototípusa], s mely hatott, a zenésítést leszámítva, a magyar népre 1849-ben annyira, mint a Marseillaise a francia népre a nagy forradalomkor. Fölért az, mint a hivatalos lap tudósítója írja, 50 ezer katonával. 44 A hatást, melyet a szalontai népre gyakorolt, leírni alig lehet. Lassú mormogással, mint a háborgó tenger, kitört haragja a népnek, melyet bosszúval párosult fölhevülésre villanyozott az Arany Trombita. Sárosyt elnevezték aranyszájú, arany igazságot hirdető apostolnak. A begyült öszszeg 42 p. frt s 55 kr.-t tett, mert a város népének fele Belényes környékén állott őrt a mócok ellen, s mert ez a nép már a télen mintegy 400 pár fehér ruhát adott a honvédek részökre [részére].

945 Az adakozások ezen nagy számuk [száma] mutatja, hogy Bihar vármegye tudta így is teljesíteni a nehéz időkben hazafiúi kötelességét. Önkéntes adózás volt ez, mely a többi kötelezettségekkel együtt bizony nagy terhet képviselt. Pedig hát a Kossuth-világ alatt nem volt egyenes adó kivetve, s mégis megvolt a teher. 1848. április 11-től, amely napon a magyar minisztérium átvette a kormányzást, június végéig nem is folyt be semmi egyenes adó, értve ez alatt az úgynevezett hadi adót, mert az eddig tehert viselő jobbágy csak kétféle adót fizetett: a házi adót a vármegyének, a hadi adót az országnak. Az 1848. év második felében folyt be a nagy mérvben felhalmozódott hadiadóhátralékból jókora összeg, melyet Lukács Béla 3.900.000 frtra tesz.

946 Biharból azonban akkor sem folyt be semmi, legalább ilyennek nincsen semmi nyoma; s 1849-ben egyenesadó címén egyetlen egy krajcár sem folyt be sehonnan. Ennek oka az volt, s ezzel áttérek a pénzügyi állapotoknak nagy vonásokkal körvonalazására, hogy a 48 előtti adórendszert fenntartani nem lehetett, újabb adórendszer behozására pedig nem volt idő; mindig a honvédelemről kellett gondoskodni. Kossuth ugyan, már mint akkori pénzügyminiszter, még az 1848. év július 29-én benyújtotta előterjesztéseit a ház elnöke útján a házhoz,

947 s azok kapcsában a) az április 11 -tői június végéig terjedő országos pénzügykezelési kimutatást, továbbá b) a jövedelmi kimutatást és költségvetést az 1848. év 2. felére, s végül c) az adótervvel egyetemben a jövedelmi kimutatást, a költségvetést az 1849. évre. "

3 Honvéd, 1849. ápr. 17. (94. sz.) 943 Közlöny, 1849. júl. 28. (161. sz.) 944 Az "Arany Trombitá"-t a lehető legszigorúbb büntetés mellett beadatni s megsemmisíteni rendelte a Haynauféle uralom. Igen ritka tehát a fennmaradt példány. A 80-as évek elején a "Nemzeti Könyvtár"-ban kiadta újólag Aigner, de ebben nincsen köszönet, mert nemcsak kihagyásokkal, hanem egyes szavaknak önkényes, sokszor értelemellenes megváltoztatásukkal jelent az meg, úgy hogy ily alakban csak halvány árnyra a valódi "Arany Trombitá"-nak. 945 Közlöny, 1849. jún. 26. (141. sz.) 946 Lukács Béla (1871) 22. 947 Közlöny, 1848. aug. 6. (52. sz.)