Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XII. A Függetlenségi nyilatkozat, s annak hatása Bihar vármegyében

Váradolaszi, május 12-én 1849. Bemer László m. k. váradi püspök Hódolati nyilatkozatokat küldöttek be továbbá a kormányhoz a nagyváradi latin szertartású káptalan s a nagyváradi görög nem egyesült szentszék,

789 a nagyváradi reformált héber vallású hitközség, s a nagyváradi fő-, közép- és elemi-tanoda.

790 Sőt beküldőitek az egyes községek is, például a csehi ó-hitű román ajkú község, melynek hódolati nyilatkozatát Brált Sándor fő- s Szark 2-od bíró írta alá, s Kochula Mihály jegyző írta, s ebben egyik harangját is fölajánlotta a község a haza oltálára.

791 Ezen hódolatnyilvánitásokból azonban nem szabad valami nagy hímet varrni, azok értékéből igen sokat levon azon körülmény, mely szerint május 3-án Vukovics igazságügyminiszter által minden bíróság rendeletileg odautasíttatott,

792 s május 9-én Horváth Mihály vallási és közoktatásügyi miniszter által minden egyházi és iskolai főnöknek, elöljáróságoknak és testületnek szintén rendeletileg, éspedig hat heti záros határidő alatt meghagyatott,

793 hogy hódolati nyilatkozatukat a kormánynak mutassák be. Idevonatkozólag fölemlítem még azt, hogy Debrecenben a függetlenség megünneplése alkalmával Lázár Miklós, akkor ottani segédlelkész, tartott egyházi beszédet, mely kinyomattatván, 4 pengő krajcárért példányonként a sérült honvédek javára elárusitásra is bocsájtatott;

794 Lázár aztán június 23-án Horváth Mihály által ezen érdeméért a nagyváradi főtanodánál üresedésben levő hittanári és hitszónoki állomásra rendes hittanárul, illetőleg hitszónokul neveztetett ki.

795 Bihar vármegyében a magyar nép tapsolt a Függetlenségi nyilatkozatnak, nem tudva fölfogni annak horderejét és következményeit. S tapsolt különösen Buda várának bevétele után, melynek ostromát Bayer ezredes szerint Kossuth parancsolá meg egy április 15-én kelt, s Görgeinek a lévai főhadiszálláson Ludvigh kormánybiztos által április 19-én kézbesített rendeletével,

796 s melynek dicsőséges megvívása által Magyarország függetlenségét bevégzettnek tekinté. A komolyabban elmélkedni tudók azonban gondolkodóba estek afölött, s előre látták a végzetet, mely kikerülhetetlenül bekövetkezend. Hogy miként mondott le a Függetlenségi nyilatkozat következtében főispánságáról is, konstantinápolyi követségéről is Beöthy Ödön, s miként akart küzdeni a Függetlenségi nyilatkozat ellen: életrajzában már előadtam. Nagy csapás volt ez Bihar vármegyére. Ilyen következménye lett ránk nézve a Függetlenségi nyilatkozatnak. S nem egy ember gondolkodott úgy a tömeg tapsolása dacára is Bihar vármegyében a Függetlenségi nyilatkozatról, mint Beöthy Ödön. 789 Közlöny, 1849. jún. 14. (131. sz.) 790 Közlöny, 1849. jún. 23. (139. sz.) 791 Közlöny 1849. jún. 5. (23. sz.) 792 Közlöny 1849. máj. 5. (97. sz.) 793 Közlöny 1849. máj. 10. (101. sz.) 794 Közlöny 1849. máj. 11. (102. sz.) 795 Közlöny 1849. jún. 26. (141. sz.) 796 Némedy József (1853) 57., 142.- Kossuth Lajos (1881) ezen parancsot föltételesnek állitja (2:278-279.). — Kossuthnak nézetére idevonatkozólag érdekes világot vet egy Dembinskihez május 14-iöl idézett levele [Gelich Rikhárd (1884-1889) 3:381. (1889)].