Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet

XIII. FEJEZET Az itthon maradtak s a társadalmi élet Az illető tárgy előadásánál megösmertettem azok neveit, kik a megyei s törvénykezési szolgálatban s a harctéren teljesítették a hazafiúi kötelességet. Hátra van még azon testületekről megemlékezni, melyek saját hatáskörükben nagy szolgálatokat tettek a magyar ügynek s a magyar hazának, s azon egyesekről, kik más téren szolgálták a közügyeket. A testületek között első s kimagasló helyet foglal el a vármegyének mintegy 160 tagból állott bizottmánya,

797 mely a majdnem másfél évi viharos időkben bölcsen kormányzá a vármegyét, elintézte az egyesek ügyeit, közreműködött, bár eleinte lanyhán, a honvédelmen, s elhárította igen gyakran a fenyegető veszélyeket. Sokszor rámutattam elbeszélésem folyamában ennek működésére, így itten csupán annak megjegyzésére szorítkozom, hogy a vármegye bizottmánya, mikor a szükség követelte, mindig ülést tartott, s így nagyon gyakran és sokat ülésezett; ülést tartott nevezetesen az 1848. évben május 31-én, június 13-án, 20-án és 29-én, július 3-án, 17-én és 28-án, augusztus 1-én, 8-án, 16-án és 24-én, szeptember 1-én, 6-án, 15-én, 17-én és 23án, október 9-én, 13-án és 23-án, november 2-án, 7-én, 13-án, 14-én, 17-én és 23-án (látható ebből is, hogy ekkor volt a legnagyobb veszély), s december 9-én, 23-án és 26-án, az 1849. évben pedig január 3-án, 18-án és 29-én, február 6-án, 13-án, 22-én és 26-án, március 5-én, 19-én és 27-én, április 2-án, 11-én és 16-án, május 1-én, 10-én és 23-án, június 4-én és 25-én, július 2-án és augusztus 1-én. S ülései rendesen nem egy napi, hanem több napi időt s néha egy egész hetet vettek igénybe. Utolsó ülését augusztus 3-án tartá, mely folytatása volt az augusztus 1-inek. Az általa hozott végzések számuk az 1848. évben az 1856. számútól a 4630. számúig, tehát majdnem 3000-re terjed, az 1849. évben pedig 1741 végzés hozatott. Óriási munkásság, melyet csak a hazaszeretet s a hazáért való áldozatkészség fejthet meg. A bizottmányi tagok névsorukat [névsorát] azért nem közlöm, mert azt elősorolva sehol nem találtam, de különben is azokat, kik szerepeltek, úgyis érintettem már elbeszélésemben. Az üléseken résztvevők gyakran változtak, a tagok rendesen kevés számmal voltak jelen, legtöbbnyire a kormánybiztos, a tisztviselők s a helybeli tagok; vidékiek csak kevesen vettek részt a gyakori és hosszas üléseken, amint hogy az máskép[p] nem is lehetett. Örök kár s a históriára nézve helyrepótolhatlan, hogy végzései közül a hírhedt Józsa Péter, a Haynau-korszak cs. kir. kormánybiztosa 75 végzést a jegyzőkönyvből kitöröltetett, s az azokra vonatkozó okmányokat vandál kézzel megsemmisíttette. Ha egyébért nem, már ezért magáért megérdemelné a nemzet méltó megvetését. Sajátságos, hogy az április 14-ike előtt tartott bizottmányi ülések jegyzőkönyvükből Kossuth Hírlapja, 1848. szept. 1. (54. sz.)