Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XII. A Függetlenségi nyilatkozat, s annak hatása Bihar vármegyében
nyilatkozatát, s azt meg is küldeté a kormányhoz, mely azt a hivatalos lapnak már május 6-i számában közzététeté. 787 Ez a következőkép hangzik: Folyó hó 14-én hozott országos határozatban minden hazafinak forró óhajtása nyilvánult. Örömlelkesedéssel értettük azt, miszerint tisztelt országos elnök úr rendíthetlen hazafiságában a hongyülés osztatlan bizodalma pontosulván, az ország kormányzásával megbízatott; sietünk ebbeli örömünket s hálaérzelmünket nyilvánítani, melyet midőn hazafiúi teljes örömmel nyilatkoztatunk, bátorkodunk azon szerény kijelentést tenni, miszerint bennünk közhazánk védelmére hazafiúi lelkesedés él, s valamint eddig, úgy jövendőre nézve is a haza függetlensége megóvására élet- s vagyon-áldozatkészséggel járulni, s mélyen tisztelt országos kormányzó úr rendeletének engedelmeskedni hazafiúi kötelességünknek tartjuk, és fölkérjük tisztelt országos kormányzó urat, hogy áldozatkészségünket igénybe venni s a haza iránti szolgálatra alkalmat nyújtani méltóztassék. Beküldte hódolatnyilatkozatát az ország kormányához Bemer László báró nagyváradi I. [latin] szertartású [római katolikus] püspök is. Ez pedig következőleg szól: 788 Mélyen tisztelt országos kormányzó úr! A' magyarok felett őrködő hatalmas isten megáldván az igazságos ügyet, és megszentelvén a' nép kőküzdelmeit, 's győzelemről győzelmekre vezérelvén az egyesült Magyarhaza önléte fen[n]tartásáért harcoló fegyvereit; eljött az elhatározó nagy nap, mellyet a' história örökítend, folyó évi április 14-ike, midőn a' magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés a' magyar nemzet juggetelnségét és általa [a] dynastia [a] HabsburgLotharingi ház trónvesztését ünnepélyesen kinyilatkoztatta. Késztették a' nemzetet e' lépésre azon alapokok, mellyek a' Függetlenségi nyilatkozatban terjedelmesen elősorolvák, és nem lehet olly mostoha gyermeke az édes honnak, ha csak kebeléből a' hazaszeretet szikrája végképp ki nem hamvadt — hogy azok hallatára sajgó szívvel fel ne jajduljon. Hiszem és meg vagyok győződve, hogy ezen, a' nemzet függetelnségét megalapító határozat hasonlólag a' jó földhöz, szép hazánk jövendő nagysága és boldogságának gyümölcseit meg fogja teremni. Ezpoliticai hitem, s eh[h]ez ragszkodva fogadom és igérem, mikép{p]: a' szabad magyar haza törvényes kormányához a ' legnagyobb bizalom 's engedelmességgel fogok viseltetni. Törekvésemnek hazafiúi szempontból kiindulva, azon magasztos czél lesz kitűzve: „minden erőmből a' független Magyarhaza szilárdultát 's dicsőségét eszközölni, miért is a' törvényes magyar kormánynak rendeleteit, mennyiben hivatalos állásomból kifolyó hatáskörömhöz tartozandnak, foganatba venni, foganatba vétetni el nem múlasztandom; ezen engedelmességre serkentvén egyházmegyém lelkészeit és általuk a híveket. " Mélyen tisztelt országos kormányzó úr! Midőn e' nyilt hódolatomat kijelenteni szerencsém van, egyszersmind mély tisztelet 's szeretettel párosult ragaszkodásomat bevallom [megvallom] legbecsesb személye iránt, és kívánom szivemből, hogy az egek ura, kimentvén hazánkat a' gyámság 's szolgaság járama alól, és azt elsajátithatlan [kisajátíthatatlan] természetes jogaiba visszehelyezvén, minden hozzá tartozó részek[ke\] és tartományokkal egyetemben hű fiai vitéz karjai által az önálló független európai statusok sorába igtatva, mint illyent szilárdítsa 's dicsőítse az idők messze határáig. Legyen benne virágzó a' szent vallás, melly nélkül nincs szilárd népboldogság, e' vallás hazafias érzelmű szolgáit, magammal együtt, mélyen tisztelt országos kormányzóelnök úr és az egész magyar kormány kegyességébe ajánlva, mély tisztelettel maradtam mélyen tisztelt kormányzóelnök úr alázatos és engedelmes szolgája Közlöny, 1849. máj. 6. (98. sz.) Közlöny, ¡849, jún. 6. (¡24. sz.)
