Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XI. További honvédelmi intézkedések. A szabad csapatok s az önkéntes örhad, illetve a 123. zászlóalj, az I. honvéd-vadász ezred; a vöröstoronyi vadászzászlóalj

az apprehensio [neheztelés] fen[n]foroghatott ugyan, hanem a kinevezések hézagossága mégis csak a rendetlen kezelésben leli alapját, mert a hiányosság minden zászlóaljra és ezredre nézve észlelhető. A fent közlött kinevezésekre vonatkozólag még felemlítendőnek tartom, hogy a július 26i hivatalos lapban Gojovics (talán Gojdics) és Biber vadászezredben hadnagyok, kik csapatjukat a temesvári csata alkalmával engedély nélkül elhagyták, felszólíttattak a 30 nap alatti jelentkezésre, éspedig azon hozzáadással, hogy ellenesetben szökevényeknek fognak tekinteni. 44 Lett-e vagy nem a felszólításnak eredménye? — azt már nem volt alkalma közölni a hivatalos lapnak, mert nemsokára vége lett mindennek. Potenezsár adataiból részint a fentebb közölt kinevezések személyi oldalát érdeklőleg, részint pedig azokat s általában az ezred történelmét pótlólag szükségesnek s érdekesnek találom a következőket közölni. Dombecker őrnagy, ki később nevét Dombaira magyaros itatta, ausztriai származású német vagy cseh származású egyén s igen jó katona volt; a szabadságharc leverése után Nagyszeben besoroztatott. Az ezrednél őrnagyságra emelkedett Altér, később Eldődi György, ki alkalmasint ugyanazonos az első kinevezések között századosul említett Ruszter Györggyel, valamelyik gránátos zászlóaljnál volt cs. kir. őrmester, tanult és jó katona volt; sok nyomor és bujdosás után nejével együtt Pesten telepedett le, s valamely kisebb hivatlban az osztrák állami vasútnál nyert alkalmazást, s az 50-es évek végén halt el; megmenekülését a börtöntől vagy a besoroztatás elől valószínűleg annak köszönheti, hogy kineveztetése a hivatalos lapban hibásan lett közölve. Reiner Ferenc, ki szintén megmagyarosította nevét, éspedig Szebenire, századosságig emelkedett, pedig mihaszna katona volt, a 80-as évek elején Budapesten a Rottenbiller-féle ház 4. emeletéről leugorva kivégezte magát. Dernöi Lajos százados előbb ügyvéd volt, katonának nem sokat ért; a 60as években Pest városánál alügyész volt; néhány évvel ezelőtt halt meg. Bieber nevű főhadnagy állítólag órás volt. Bieber Károly főhadnagy (ez százados volt s Pyber név alatt volt kinevezve,) császári katona és exercirozó tiszt volt, gyakorlott és jó katona, azonban a gyakorlatoknál istentelenül káromkodott, s vad ember volt; még máig is él, tisztviselő és háztulajdonos Budán. Fuchs József, a mi kórházi főorvosunk Toronyira magyarosította nevét; kár, hogy visszanémetesítette; kedves tisztje volt a legénységnek s mint katona megtette kötelességét. Gyulai, azelőtt Bettner Ignác, régi huszár, vitéz katona volt, s a honvéd vadászezredben segédtiszt, Bihar megyei születésű volt, s mint községi jegyző ott is halt el később. Azok közül, kiknek kineveztetésök közölve nem volt, a következőkről emlékezik meg Potenezsár: Técsi Lajos hadnagyról, ki nagykörösi születésű és 1847-ben jurátus vala; hősök és vitézek legjavából való katona volt; 1850-ben besorozták, kiszabadulása után 24 évig volt egy előkelő pesti ügyvédnél irodavezető; jelenleg Bölcskén, Tolna megyében tengődik. Januska Károly nevű hadnagy is volt az ezredben, ez mint császári fövadász elfogatván s a magyar zászlóra hűséget esküdvén, kineveztetett hadnagynak, s az 1849. évi június hóban Abrudbányánál a mócok által vagdaltatott vitéz katona. Hasonlólag hadnagy volt Stark Miksa nagyváradi születésű tanuló, testvéröccse Stark Amália volt apácának, ki 1847-ben Incze Lajoshoz ment férjhez; Starkot, midőn a fegyverletétel után hazafelé menekült, Torda és Enyed közt a román felkelők verték agyon. Hadnagyok voltak még Közlöny, 1849. júl. 26. (159. sz.)