Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben
Áttérve a vésztörvényszéknek működésökre [működésére] ismét sajnálattal kell konstatálnom, hogy idevonatkozólag is igen kevés adat jutott nyilvánosságra. Horváth ugyan azt állítja, hogy a vésztörvényszékek által elítéltek számuk [száma] tízre sem ment az egész hazánkban 637 , ez azonban téves állítás. Tudjuk ugyan is, hogy Csány május 11-én, a kolozsvári vésztörvényszék által Róth István Lajos katolikus lelkészt s Küküllő vármegye császári adminisztrátorát, ezen híres szász árulót, elítéltette s főbelövette, ezzel fejezvén be, mint Kővári fentebb már idézett munkájában írja, kormánybiztosi működését. Tudjuk, hogy Marosújvárt áprilisban nyolc nap alatt öt lázadót végeztetett ki a rögtönítélő bíróság, 638 mely, miután a lázadások és lázitások kizárólag a vésztörvényszékek elé valának utalva, csakis vésztörvényszék lehetett. Tudjuk, éppen a hivatalos lapból, 639 hogy a főtábornál működő vésztörvényszék április 29-én Ó-Szőnyön Lengyel Ferencet, május 4-én Kovácsiban Miskei Imre Pest megyei szolgabirót s a Sváb-hegyen Offner Kristóf óbudai lakost puskapor és golyó által kivégeztette. Tudjuk, hogy a nagyváradi vésztörvényszék is kivégeztetett egy tót deákot valamely Hurbán-féle szabadcsapat számára való toborzási cselekménye miatt, s kivégeztette a Nagykárolyban elfogott Becsey (előbb Pillér) Károly sószállitót is azért, mivel az osztrákoknak régibb szerződéséből kifolyólag, a vésztörvényeket megelőzőleg sót szállított, dacára annak, hogy azt nyiltan szállította, s szállította a magyar hadsereg részére is, s hogy több fia szolgált a honvédek között. Bizony ez politikai gyilkosság volt, s most harminchat év múlva is igazságtalan ítéletnek nevezi azt a budapesti kormánybiztosságáról írott s fentebb már idézett munkájában a higgadtan ítélő Irányi Dániel is. Ilyenekre vezetett a törvénynek helytelen értelmezése s visszaható erővel lett fölruházása. Nagyváradon még Nagy Károly Pest megyei esküdt, Fábry püspök s több molnár ügyét tárgyalta a vésztörvényszék; Nagy Károly és Fábry hazaárulással, a molnárok pedig azzal voltak vádolva, hogy a Pece vizét fölszorítván, az állam puskapormalmait s puskaporát megrongálták; ezek azonban nem ítéltettek el, hanem ügyeik elbírálásuk [elbírálása] a rendes bírósághoz utasíttatott. 640 Tudjuk, hogy a szegedi vésztörvényszék március 8-án kémkedésért két szerbet, május 6-án pedig Berkovits Ádám szolgabírót és Perisics János esküdtet több rendbeli bűntettükért agyonlövette. 641 S tudjuk, hogy a pesti vészbíróság egy Kmeti nevü egyént hadi kémkedés bűne miatt halálra itélt s kivégeztetett. 642 Valamint tudjuk azt is, hogy a nagyszebeni vésztörvényszék Paulethy Jánost, Onya Papi Tódort és Mihailla Mundránt szintén kivégeztette. 643 Az osztrák veterán szerint pedig Görgényben Moldován Dánielt, Moldován Juont, Moldován Timont, Moldován Ivánt és 637 Horváth Mihály (1871) 3:89. 638 Honvéd, 1849. máj. 15. (96. sz.) 639 Közlöny, 1849. máj. 25. (114. sz.) 640 Komlóssy Antal szíves közlése után. —Fábry Ignác címzetes püspököt Markovics Antal csanádi első alispán fogatta el az 1849. évi február 8-án Makón, egyik indoka ez volt Markovics kötél általi halálra keltetésének, mely azonban kegyelem útján 4 évi várfogságra szelidittetett. (A Magyar Polgár nagy naptára. 1862. 61.) 641 Reizner János (1884) 1:232. 642 Görgey István (1885-1888) 1:10. 643 Bakk Endre (1880):68. és 193.
