Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben

Moldován Illést s hármójuknak nejét is, Moldovánné Mitrát, Moldovánné Pietrát és Moldovánné Konstanzát végeztette ki a vésztörvényszék, s V.-szentivánon [Vajdaszentiván = Vajdaszentivány] hat románt, s ezek között Man Vathilt. Az ő adatait azonban nagy óvatossággal kell fogadnunk, mert aki oly badarságokat [ír], hogy a már rémletesen megkínzott Moldovánokat kivégeztetésök előtt maguk a bírák összevagdalták, hogy Man Vathilt fia, Man Iuon helyett végeztették ki, ez nem tarthat szavahihetőségre igényt.

644 Ezekből világos, hogy csak a tudomásra jutottak szerint 19, vagy ha az osztrák veterán helyileg s részben névleg megnevezett adatait valóknak fogadjuk el, 38 egyént ítéltek a vésztörvényszékek halálra. S mennyi lehet azon elítéltetések számuk [száma], melyekről tudomásunk nincs?! A nagyváradi vésztörvényszék előtt a katonák részéről támasztott kanapé kérdés ellen kikelt Beöthy Ödön a felsőház március 19-i ülésében, de azt a nyilvánosság előtt a vésztörvényszék elnöke a hivatalos lap április 12-i számában közzététetett nyilatkozatában, melyből az is kitűnik, hogy a nagyváradi vésztörvényszékhez előbb Újpécsi százados volt a honvédség részéről egyik biróul alkalmazva, de az mindjárt lemondott, s hogy eleinte közvádlóul Pajor István szerepelt, elsimította.

645 Vagyonlefoglalások tekintetében azokon kivül, melyeket fentebb már említettem, még egy esetről van tudomásom; Károlyi Lajos vagyona is zár alá vétetett vésztörvényszéki határozat folytán még március végén vagy április elején.

646 Ennyi mindaz, ami a vésztörvényszékek müködésökről [működésére] földeríthető volt. Jó szolgálatot tenne mindenki a szabadságharc történelmének, ha idevonatkozó hiteles tudomását nyilvánosságra hozná. Eszmerokonságnál fogva fölemlítem itten még a független Magyarország fölsőbírósági szervezetét. A kegyelmezési jog gyakorlata Kossuthnak a nemzetgyűléshez május 2-án tett s mindkét ház által rögtön elfogadott előterjesztése alapján

647 az igazságügyi miniszter elnöklete alatt a kormányzó által kinevezendő, négy tagból álló kegyelmi székre bízatott s ennek tagjaiul Hunkár Antal, Jósika Miklós báró, Jozipovics Antal és Palóczy László s pótlólag Vörösmarty Mihály neveztettek ki.

648 A fölsőbb bíróságok szervezésökre [szervezésére] vonatkozólag május 26-án Kossuth és Vukovícs által aláirtán egy rendelet jelent meg, mely az eddigi hétszemélyes táblát, királyi táblát s váltófeltörvényszéket föloszlatta, a nádori bíróságot, a tárnoki és a személynöki törvényszékeket megszüntette, s az azok elé tartozott ügyeket a másodfokú bírósághoz utasította. Legfölsőbb bíróságul elnökkel, ki az ország bírája címét viselendi, két alelnökkel és harminchárom bíróval a hétszemélyes főtörvényszéket alkotta meg, a másodfokú bíróság a volt királyi tábla helyett elnökkel, két alelnökkel, váltófeltörvényszéki elnökkel s egy alelnökkel és harminchat bíróval országos törvényszék cím alatt szerveztetett, s a törvényszünetek cassáltattak [eltöröltettek].

649 Az első kinevezések a fölsőbb bíróságokhoz május 29-én, amely napon Bónis Sámuel is 644 Ramming, Wilhelm (1850):24., 26. 645 Közlöny, 1849. ápr. 12. (77. sz.) — A közvádló szerint a „katonaságnál [...] a hadbíró az elnök balján szokott helyet foglalni"; ez Ambrus János elnök szerint mindjárt meg is oldódott. — R.J. 646 Honvéd, 1849. ápr. 14. (92. sz.) 647 Közlöny, 1849. máj. 3., 4. (95., 96. sz.); Pap Dénes (1868)2:150. s 155. 648 Közlöny, 1849. máj. 8., jún. 16. (99. és 133. sz.) 649 Közlöny, 1849. jún. 22. (138. sz.)