Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben
okból foglaltattak le, s átadattak-e azok zárgondnoknak s mi annak neve? — tegyenek hozzá jelentést; a hivatalos lap ugyanazon számában 633 2866. sz. a. [szám alattjkelt rendeletében meghagyván azt is, hogy a vádlott vagyonától ártatlan nejének vagy bárki másnak saját vagyona elkülöníttessék, s hogy a lezárt vagyonból az ártatlan nő és gyermekek részére szükséges lakás és élelmezés fedezése iránt intézkedjenek a hatóságok és kormánybiztosok. Ez is odamutat, hogy ezen a téren számos, sajnálatra méltó túlkapás történt, s hogy ezek korrektivumául adatott ki ezen rendelet is. De leginkább bizonyítja azt, hogy maga Vukovics sem volt megelégedve sem a vésztörvényszékek eljárásukkal [eljárásával], sem a közvádlók magukviseletökkel [magaviseletével], azon tekintetből, miszerint a honárulási bűnvádak minden eseteiben az elvek egysége s a február 13-i törvény által megrendelt eljárás egyformasága megtartassék, azon előterjesztést tette Kossuthhoz, az ország kormányzójához, hogy a vésztörvényszékek a kormánynak Budapestre lett átköltözése folytán Budapestre központosíttassanak, s egyebütt mindenütt szüntettessenek meg, s hogy a vizsgálati iratok elsősorban az igazságügyi minisztériumhoz küldessenek föl, s ez bírálja el azt, hogy vajon az emelt vád a vésztörvények súlya alá esik-e, vagy nem. Ha igen: azon esetben a vádlottnak a vésztörvényszék elé állítását rendeli el, ellenesetben pedig átteszi az iratokat ellátás végett az illetékes törvényszék elé. Kossuth s a minisztertanács, Csány azon indítványának mellőzésével, hogy általános amnesztia hirdettessék, 634 egészben elfogadván az igazságügyi miniszter előterjesztését, az azt tartalmazó rendelet június 20-án kiadatott, 635 s ezzel egyidejűleg, sőt még előbb egy nappal, ezen országos rögtönítélő vegyesbíróság is szerveztetett, s nem az eddigi pesti emeltetett országos rangra, hanem az is megszüntettetett. A vésztörvényszékekre vonatkozólag ez már a harmadik szervezés volt. Az országos rögtönítélő törvényszékhez június 19-én kinevezettek elnökül Szemere József országos törvényszéki bíró, helyettes elnökül Hajka Demeter országos törvényszéki bíró, polgári bírákul Tatai Pál s Vargha Lajos ügyvédek, helyettes polgári bírákul Gyöngyeli János ügyvéd s Kajdán Miklós pesti polgár, katonai rendes bírákul Horváth József és Szentpáli József őrnagyok, katonai helyettes bírákul Morvay Károly és Ferenczi Ádám hadnagyok, közvádiókul Kornis Károly, Kapocsfí Imre, Beöthy Károly és Szitkai Elek, jegyzőkül Halász Karácsony és Kollár Lajos, igtatóul [iktatóul] Konkoli István, kiadóul Vinczei Endre s irnokokul és segédekül Kövessy József és Lir István, s később június 23-án még jegyzőül Okruczky Antal 63. zászlóaljbeli százados. 636 Ugyanakkor a bírák napidíja 5 frtban állapíttatott meg. A június 20-i rendelettel tehát megszüntettetett az eddigi tíz vésztörvényszék. De az országos vésztörvényszék sem működhetett sokáig, mert már július 3-án kivonult a kormány Budapestről, s menekült Szegedre, aztán Aradra. S ezzel vége lett a vésztörvényszék működésének is, mely úgy enyészett el, amint született: észrevétlenül; kínos emlékűvé tévén azt a törvénynek visszaható erővel való fölruházása. Bár ez a kínos emlék is elenyészhetnék! Közlöny, 1849. jún. 27. (142. sz.) Görgei Arthur (1852) 2:138. Okmánytár: LXXVII. Közlöny. 1849. jún. 21., 26. (137. és 141. sz.)
