Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben

ajánlatára elnökül Fényes Elek, birákul Tatai Pál ügyvéd s Varsái Jakab halászmester, katonai birákul Somosi Pál százados és Sándor Ferenc főhadnagy, közvádlóul Kapocsfi Imre ügyvéd és segédközvádlókul Kornis Károly, Tuba Gábor és Szántó Ferenc; 7 a miskolcihoz május 20-án katonai ülnökökül Jekelfalusi László százados, a feloszlatott nagykállói vésztörvényszék ülnöke és Szontágh Sámuel, a nagyváradi vésztörvényszék ülnöke;

628 s a máramarosszigetihez május 21-én elnökül Szaplonczay Zsigmond, birákul Gecsey György és Korda Péter, katonai birákul Péterfi Endre és Kralovánszki László, közvádlóul Erdélyi Ferenc s jegyzőül Ernyei Károly

629 neveztettek ki. Több kerületi vésztörvényszékhez nincs kinevezés a hivatalos lapban. S így azt is csak magánúton tudom, hogy Nagyváradon Szontágh Sámuel honvédszázados Sántha Kálmán által helyettesíttetett. Azon helyeken, melyekre nézve bírósági kinevezések nem történtek, bizonyára már a honvédelmi bizottmány által föl voltak állítva a vésztörvényszékek. Május 11-én ismét két rendeletet bocsájtott ki Vukovics.

6 0 Az 1242. sz. a. [szám alatt] kibocsájtott rendeletben figyelmezteti a közvádlókat, hogy a vésztörvény sikere biztosítva úgy lesz, ha minden oly föladás, mely azon törvénybe nem ütköző cselekményre vonatkozik, elzáratik a rögtönítélő törvényszék elé terjesztéstől, miből az következik, hogy minden oly eset, mely haza elleni tettleges cselekvésen vagy izgatáson nem alapszik, hanem a veszély óráiban jellemgyöngeségből származó nyomorú meggörbedést s meghódolást foglal magában, a rögtönítélő bíróság elé terjesztendő vád tárgya nem lehet. Ezen rendelet csak azon indokból bocsájtathatott ki, hogy a közvádlók nem respektálták a szigorú törvény korlátait sem. Az 1221. sz. a. [szám alatt] kiadottban pedig a vésztörvényszékek odautasíttattak, hogy az ítéletök alatt volt egyének névsorukat, polgári állásukat, életidejöket, vétségük minéműségét s elitéltetésük módját és idejét pontos jegyzékben foglalván, azt terjesszék föl mielébb az igazságügyi minisztériumhoz. A honárulás vétkével terheltek javaiknak lezárulásukban [javainak zárolásában] szükséges egyformaság, költségkímélés s az önkény megelőzése tekintetéből pedig május 15-én

631 kelt rendeletében odautasította Vukovics a hatósági elnököket és kormánybiztosokat, hogy a lezárolás eseteiben ideiglenesen minden intézkedéseket megtévén, erről a vádlottat terhelő adatok kapcsában rögtön tegyenek jelentést az igazságügyi minisztériumhoz, mely határozand a lezárolás föloldása vagy helybenhagyása iránt. Ezen rendelet alapján rendelte aztán meg május 17-én Vukovics a honárulás bűntettével terhelt Hám János esztergomi érsek és Scitovszky János pécsi püspök javainak az álladalom részére leendő lefoglalását,

632 s ezen rendelet a hivatalos lap június 27-i számában újra publikáltatván, ismét meghagyta a hatóságoknak és kormánybiztosoknak, hogy nyolc nap alatt felelet terhe alatt arról: kinek javai, kinek rendeletéből, mikor s mi 627 Közlöny. 1849. máj. 19. (109. sz.) — Tehát tévesen emlékszik Irányi Dániel a budapesti kormánybiztosságáról irott tárcájában [Budapesti kormánybiztosságom (1849.). Egyetértés, 1885. ápr. 4. ] midin Molnár Józsefet ezen vésztörvényszék tagjául nevezi meg. Vagy az az eset, hogy Molnár József még a kormányi kinevezés eött lemondott az Irányi által nekie oda kínált állásról. 628 Közlöny, 1849. máj. 23. (112. sz.) 629 Közlöny, 1849. máj. 24. (113. sz.) 530 Közlöny, 1849. máj. 13. (104. sz.) 631 Közlöny, 1849. máj. 18. (108. sz.) 632 Közlöny, 1849. máj. 20. (110. sz.)