Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben

bizottmány nevében Mészáros Lázár indokolt. Ezen ülésen az általános tárgyalás a másnapi ülésre halasztatott. Február 9-én a ház a törvényjavaslatot vita nélkül elfogadta a részletes tárgyalás alapjául, s mindjárt bele is ment a részletes tárgyalásba. A részletes tárgyalás, mely a február 9-i, 10-i és 12-i ülésben folyt le, meglehetősen túlterjengő és szenvedélyes volt, s a törvényjavaslaton több lényeges módosítás ejtetett, melyek egyik főbbike az vala, hogy a törvényhozó test tagjai ezen törvény szerinti eljárás alá a ház előleges [előzetes] engedélye nélkül nem vehetők, melyet Kovács Lajos nyújtott be. A ház február 13-i ülésében fogadta el végleg ezen törvényjavaslatot,

594 mely éppen ezért február 13-i törvénynek neveztetett el, s melynek címe ugyanaz maradt, ami alatt az benyújtatott, de a melyet közönségesen, még a parlamentben is gyakran, egyszerűen vésztörvénynek neveztek el. S valóban yésztörvény vala ez. Nemcsak az új császárnak való meghódolás s annak rendeletei teljesitésök [teljesítése] vonatott ezen törvény alá, hanem az őrültek és terhes asszonyok kivételével minden 18 éven felüli egyén nemi különbség nélkül, ki a haza ellen fegyvert fog, az ellenséggel cimborál, annak élelmet, fegyvert, pénzt szállít, utat és ösvényt mutat tettleges kényszerítés nélkül, az ellenség rendeleteit foganatba veszi ellenállhatlan kényszerítés nélkül, magyar katonát, fegyvert, lőport az ellenségnek kiszolgáltat, az ellenségtől ellenállhatlan kényszerítés nélkül hivatalt vagy megbízást fogad el, a magyar hadsereget vagy annak megbízottját szándékosan akadályozza, az országgyűlés rendeleteinek ellenszegül, vagy magánál ellenséges katonát vagy kémet rejteget. Az eljárás igen szabadelvű alapokon nyugodott, teljes nyilvánosság mellett tárgyaltatott a per, s az elmarasztalásra minden szavazat szükséges volt. A vádlott elfogatása után 24 órával bíróság elé volt állítandó, s háromszor 24 óra alatt ügye elítélendő. Elmarasztalás esetén az egyedüli büntetés a halál, mely az ítélet kihirdetése után 3 óra múlva puskapor és golyó által rendeltetett végrehajtatni, kizáratván minden fölebbvitel vagy kegyelemért való folyamodás. A bíróság, mely a hadi munkálatok, táborozások vagy a rendes katonai parancsnokságok müködésök [működése] helyén állíttatott föl, öt tagból állott, az elnök lehetvén polgári vagy katonai személy, a tagoknak fele polgári, fele katonai egyénekből állíttatván össze.

595 Maga a törvény nem lenne, különösen ha az eljárást tekintjük, túl szigorú, de drákóivá tette a honvédelmi bizottmány azon értelmezése, hogy azon törvény alapján kell ítélni azok fölött is, kik a vádbeli cselekményt a törvény keletkeztet megelőzőleg követték el, ha a törvény hatályba lépte után fogattak el.

596 Ez minden helyes jogelvnek fölforgatása, ez az önkény uralmának inaugurálása [szentesítése], mert ezzel ezen kizárólag halálbüntetést ösmerő törvény visszaható erővel ruháztatott föl. így lett ezen helyes irányú törvényből valódi vésztörvény, egy magyar kiadású prairial 22-i [1794. jún. 10-i] rendelet, mely szégyenére vált szabadságharcunknak. 594 Lásd ezen ülések leirásukat [leírását]: Közlöny, 1849. febr. 9., 13., 14., 15., 16. (24. 27. 28. 29. és 30. sz.) s Pap Dénes (1870)1:61., 83., 106., 118., 123. 595 Okmánytár: LXI. 596 Okmánytár: LXVIII.