Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben

X. FEJEZET A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben Ezen tárggyal kissé bővebben szándékozom foglalkozni, mintsem azt Bihar kerete igényelné, minek indoka abban fekszik, hogy ezen tárgy a szabadságharcunkról írott egyetlen munkában sincs kimerítőleg földolgozva. A főváros föladása után az ellenséghez való átpártolások, az ellenségnek való meghódolások s az árulások napirenden voltak, nemcsak a polgári, hanem a katonai státusban is. Ezeknek a megelőzésük [megelőzése], s ha ez már nem lehetséges, megtorlásuk [megtorlása] végett a honvédelmi bizottmány utasítására Mészáros hadügyminiszter január 28-án 121. és 128. sz. a. [szám alatt] egy rendeletet adott ki, mely az árulókat és hűtleneket, még ha azok polgári személyek is, rögtönítélő haditövényszékek elé utasítá állíttatni, s szervezé ezen rögtönítélő hadi törvényszékeket is, minden térparancsnokságnál rendkivüli hadbíróságokat állítván föl a hadbíróságok elé utasított bűntényekre nézve. Ilyen hadi törvényszékeket már előbb január 16-án Szemere Bertalan fölső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztos is állíttatott föl rendeletileg.

592 Ezek voltak a későbbi vésztörvényszékek embriói. Ezen rendeletek — természetesen — nagy resensust [fölháborodást] keltettek mindenfelé az országban s maguknál a képviselőknél is. Magyarországon mindenha [mindenkor], még háborús időszakokban is, perhorrescálták [kárhoztatták] a katonai uralmat, a magyar nemzet alkotmányos érzületével nem lehetvén az összeegyeztethető. Észlelte ezen resensust [fölháborodást] a honvédelmi bizottmány is, s hogy azt lecsillapítsa, s a helyzet által igényelt követelményeknek mégis elégtétessék, a ház február 3-i ülésében Madarász László honvédelmi bizottmányi tag által az előzmények előtérjesztésök [előterjesztése] mellett arra kérte a képviselőházat, hogy az gondoskodjék módokról, s utasítsa a honvédelmi bizottmányt, azokra nézve, kik a ház múlt évi december 7-i határozatával szemben, mely az új császárnak való meghódolást s az annak rendeleteinek való engedelmességet tiltotta el hazaárulás terhe alatt, a honárulás vétkébe estek, politikai biróságok fölállítására. Ezen indítvány hosszabb vitát idézett elő; ez azon határozatban végződött, mely szerint odautasíttatott a kormány, hogy a politikai biróságok felállításukra vonatkozó javaslatát formulázva terjessze elő, s az azonnal tárgyaltatni fog, mihez képest, mihelyt annak kinyomtatása készen lesz, ülés fog hirdettetni.

593 A kormány gyorsan el is készíté javaslatát, "a rögtönítélő hadi s polgári vegyes biróságok felállítása, szerkezete, eljárása s ítélete alá tartozó esetek meghatározása tárgyában", s átadá azt a képviselőház korelnökének, Palóczy Lászlónak, ki azt kinyomatván, annak tárgyalására február 8-ára ülést hivott egybe. Ezen ülésen, melyen már Almásy Pál alelnök elnökölt, kezdett tárgyaltatni a törvényjavaslat, melyet a honvédelmi Közlöny, 1849. jan. 21. (7. sz.) Lásd ezen ülés leirását: Közlöny, 1849. febr. 6„ 7. (20., 21. sz.) s Pap Dénes: (1870)1:53.