Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

- ürszék (Keményfaoszlopokból, állódeszka oldalfalakkal, féleresztetővel, cserépfedéssel készült. 10,33 m

2 beépített területén 6 db egy-egy üléses ürszék és vizelde épült.) - sertés-, és tyúkól (Gerendaváz, állódeszka oldalfalak, cserépfedés, 4,41 m

2 beépített terület. A tyúkól a sertésól fölé épült.) - kemence (Vakolt, meszelt téglafalú, cserépfedéses, 2,80 m

2 beépített területű épület.) - kerítés (Külső kerítés: földbeásott keményfaoszlopokon 1,85 m magasságú, állódeszka kerítés 155 fm hosszúságban. Belső kerítések: mint előző, de 1,85 m magas álló lécből készült kerítés 12,50 m, 1,45 m magasságú 13,40 fm, 1,0 m magasságú 11,10 fm hosszúságban.) - kút („Jóvizű" szivattyús kút.) K. IV. 22. Nagycsere 25. sz., Állami elemi népiskola A városházától 8,20 km-re a Vámospércsi úton, annak északi oldalán a 0271 km-nél, nyugat és kelet felől az erdő, északról Nagy András tanyája szomszédságában, 2 kh 763 Ll-öl (majd 2 kh 943 -öl) területen iskola, udvar, szántó és nádas (állami iskola és tanítói illetményföld). Az ingatlan egy része (3/109 részben) 1899-ben vétel útján kerül a város tulajdonába Szűcs Andrásné szül. Varga Zsuzsanna és Szálai Józsefné szül. Varga Sára tulajdonából. Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1939. Az iskolaépületet bővítik, új, dróthálós kerítés és új fáskamra épül. - 1941. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. Az 1923. évi térrajz az országút felől lévő nádas területének északi folytatását temetőként jelöli. Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (1907-ben épült, földszintes, részben alápincézett, téglaalapokon vakolt és fehérre meszelt téglafalú, cserépfedéses, 274,13 m

2 beépített területű épület. Benne egy tanterem, előtér, 3 szoba, egy konyha, kamra, előszoba, előpince és 2 pincehelyiség épült.) - istálló (Tégla alap-, és felmenő falakkal, cserépfedéssel épült, 39,48 m

2 beépített területű egyhelyiséges épület.) - ürszék és szín (Fenyőfa anyagú gerendavázzal, deszkafalakkal, félereszes cserépfedéssel épült, 3 részes, 6 ülőkés és nyitott színt tartalmazó, 12,96 m

2 beépített területű építmény.) - sertés-, és tyúkól (Fenyő anyagú gerendaváz, deszkafal, cserépfedél 4.2 m

2

.) - kemence (Téglafalú, cserépfedéses, 2,59 m

2 beépített területtel.) - kerítések (Külső kerítés: földbeásott keményfaoszlopokra erősített fenyőgerenda hevedereken 1,90 m magasságú, állódeszka kerítés 172 fm hosszban. Belső kerítések: 1,90 m magasságú, háncsolatlan léckerítés 29,85 fm, és 1 m magasságú léckerítés 6,70 fm hosszban.) - kút (Iható vizű szivattyús kút.) K. IV. 23. Nagycsere II. sz., Lukaházi állami elemi népiskola A városházától 15,55 km-re, a Nagycsere erdőnek az erdei kisvasút és a kisacsádi út villájába eső részén, a sámsoni úti megállótól északnyugatra 2 kh területen iskola, udvar és szántóföld. („Az iskola magaslaton van".) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1927. Az épülő iskola „Lukaházi iskolának elneveztetett" (474/1927. bkgy. sz. határozat). - 1929. Az új, mélyfúrású kút elkészül. - 1941. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. Épületek, építmények az 1929. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (Földszintes, részben alápincézett, téglafalú, etemitpala-fedéses, 228,08 m

2 beépített területű, egy tantermet, 2 szobát, konyhát, kamrát, pincelejárót, padlásfeljárót, előszobát, 2 folyosót, pincehelyiséget tartalmazó épület.) - gazdasági épület (56,84 m

2 beépített területen 2 db fáskamra, sertésól, istálló és „closetek" épültek.)