Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

K. IV. 24. Nagyerdő, Diákjátszótér A városházától 2,54 km-re, a Nagyerdő parkerdőben 5 kh 1419 •-öl területű legelő, „felnyesett parcellák és játékterek". Határa a Nagyerdő, illetve a polgári lövölde kerítése. Baltazár János leírása szerint: „Északnyugati sarkában van egy kis deszkabódé, melyben nyáron italt mérnek, mikor a hinta kint van." K. IV. 25. Nagyerdő, Korcsolyapálya 2 kh 1286 I '-öl területű legelő. (Törzskönyve nem lelhető fel.) K. IV. 26. Nagyerdő, Polgári teniszpályák A városházától 2,65 km-re, 4 db különálló ingatlan (úszótelek) a Nagyerdőben, a fürdőtől északra és nyugatra, egyenként erdővel körbevéve, összesen 592 n-öl területen. K. IV. 27. Nagyhegyes 50. sz., Állami elemi népiskola A városházától a Kishegyesi úton 20,70 km-re, a tiszafüredi „műúton" 23,60 km-re, a Kishegyesi út déli oldalán, a Balmazújváros-szoboszlói út keresztezésénél, a Pece értől keletre, 1588 n-öl területű ház, udvar, kert és szántóföld (ajándékozás útján állami elemi népiskola). Szomszédja délről, keletről és nyugat felől a Rickl-féle birtok. Az ingatlant Rickl Géza ajándékozza a városnak 1914-ben. Kikötése, hogy rajta még abban az évben köteles iskolát építeni a város. („Ha megszűnne népoktatás céljaira szolgálni, visszaszáll ajándékozóra, illetve gyermekeire.") A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (Földszintes, részben alápincézett, téglaalapokon, vályogfalú,.pala-, illetve kis részben bádogfedéses, 275,81 beépített területű, 1 tantermet, előteret, 3 szobát, előszobát, konyhát, kamrát, pinceelőteret és 2 pincehelyiséget tartalmazó épület.) - istálló (Vályogfalú, palafedéses, meszelt falú, egyhelyiséges, 39,41 vc?- beépített területű épület.) - ürszék (Gerendavázas, állódeszkafalú, bádogfedéses, 2 db négyüléses és 1 db együléses ürszéket tartalmaz, 21,87 rrP- beépített területen.) - sertés- és tyúkól (Gerendavázas, állódeszkafalú, cserépfedéses, földszintjén sertés-, felette tyúkólt tartalmazó, 4,40 m^ beépített területű építmény.) - kemence (Téglafalú, cserépfedéses, 2,38 m^ beépített területű épület.) - kerítések (Külső kerítés: földbeásott keményfaoszlopok közé szerelt, 2 sor fenyőfa hevederre szegezett, 2 m magasságú állódeszka kerítés 204,35 ím hosszban. Belső kerítés: mint előző, de állóléckerítés, 2 m magas, 7 fm, illetve 1,8 m magasságú 12 fm hosszúságban.) - kutak (Iható vizű, szivattyús kút 1 db és artézi kút 1 db.) K. IV. 28. Hortobágy, Belső-Ohat, Ohat 3/b., Állami elemi népiskola A városházától 54 km-re Belső-Ohat városi birtok udvarában 813 D-öl (majd a szérűskertben lévő illetményfölddel 1 kh 239 [j-öl) területű iskola, udvar és kert az állam használatában. Épületek, építmények az 1889-ben készült leltárban: - tanterem és tanítói lakás (Az 1889-ben épült, fehérre meszelt, részben tégla, részben vályogfalú, kátrányozott zsindelyfedéses épület nyugati oldalán 3 tölgyfalépcsőn lehet a tornácra feljutni, innen nyílik a tanterem, illetve az előszobát, konyhát, kamrát, 2 szobát és pincét tartalmazó tanítói lakás, 199 m

2 beépített területtel.) - árnyékszék (Vályogfalak, kátrányozott zsindelyfedés. A 3 rekeszt deszka falakkal készítették.) - gazdasági épület (Fáskamrát, tehénistállót és sertésólat tartalmazó vályogfalú és tölgyfaoszlopokra szerelt deszkafalú, zsindelyfedéses épület.) - kút (Téglaoldalú, 1 m „belvilágú" szivattyús kút.) Épületek, építmények az 1921. évi leltárban (mint az 1889. évi leltárfelvétel, továbbá): - nyári konyha, vagy fáskamra (Faszerkezetből, az istálló és az ürszék közé beépítve.)