Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)
A Hajdúkerület Levéltára
zés: „Hhadház és Dorog városi tanácsai. E rendelkezés egyszersmind Vpércs városi tanácsra is kirendeltetik de azon különbséggel miszerint a levéltár rendezhetésében levő fogyatkozásokat s hátra maradást kettőzött szorgalommal kipótolni és bevégeztetni igyekezzék . . .". (122) Vámospércs tanácsát a főkapitány arra utasította, hogy a költségvetés átcsoportosítása árán is biztosítson pénzt az iratok rendezésére. A hajdúvárosok levéltárainak iratállományáról 1881-ben kapunk először vázlatos információt. (123) Hajdúvárosok Legrégebbi irat összefüggő iratok Jegyzőkönyvek Hajdúböszörmény Báthory Gábor 1609-ben kelt eredeti adománylevele 1722 1701 Hajdúdorog 1716 1716 1749 Hajdúnánás 1609 1701 1699 Hajdúszoboszló Bocskai István 1606-ban keletkezett adománylevele 1716 1629 Hajdúhadház 1699 1712 1712 (csak másolatban) A szabadságharc alatt a kerületi levéltár sajnos károsodott, mivel az iratok egy részét selejtként a nagyváradi lőszergyár rendelkezésére bocsátották. (124) A szabadságharc leverését követően a kerület önkormányzata az abszolutizmus berendezkedésének megfelelően alakult. A kerületi levéltár „ ... az ideiglenes, mint végleges Bíróság szervezése idejétől Gál Sándor régi Hajdú kerületi levéltárnok gondviselése alatt állott". Ugyancsak a levéltárnok őrizetében volt ,,a törvénytelen korszakban" a kerület pecsétnyomója is. Az Októberi Diploma megjelenése után 1861. január 12-én a kerület közgyűlésén Gál Sándor levéltárnok beadta hivatalos jelentését és számadását. A márciusi közgyűlésen a levéltárnoki hivatalra jelölt három tisztviselőből közfelkiáltással Gál Sándort választották meg. (125) Hajdú megye megalakításakor 1876. szeptemberében a megyei levéltárosi tisztre a kerület megbecsült levéltárosa, Gál Sándor kapott megbízást, akinek utolsó hivatali teendője 1877-ben a Hajdúkerület levéltári anyagának Debrecenbe szállítása volt. A közel nyolcévtizedes múlttal rendelkező kerületi levéltár — csakúgy mint az ország bármely levéltára — mostoha, elégtelen feltételek mellett igyekezett megoldani a keletkezett iratok biztonságos őrzését több-kevesebb sikerrel; hiszen az iratok nagy része elpusztult a jogutód hajdúböszörményi törvényszéknél, ahova 1872ben szállították.
